Minél több párt van és lesz, a választópolgár annál inkább zavarodik meg és fordul el a baloldaltól. Mára ott tartunk, hogy az ellenzéki szavazó a sajátjainak, a baloldali politikusoknak sem hisz. Elvesztették a bizalmat, mert politikusaik elárulták az ellenzéki oldal legfontosabb motiváló erejét, a reményt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője, akit Vona Gábor pártalapítása, valamint a közelgő európai parlamenti, és önkormányzati választások apropóján kérdeztünk.
Az utóbbi időben Vona Gábor mellett a Jobbikból kilépő Jakab Péter, a baloldal volt közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter és nemrég az MSZP-t faképnél hagyó Mesterházy Attila is bejelentette, hogy önálló politizálásba kezd és saját pártot/mozgalmat alapít. Nagy Ervin ennek kapcsán kifejtette: soha ennyi baloldal párt nem versengett még az ellenzéki szavazók bizalmáért, ahogy a rendszerváltoztatás óta sem volt ilyen sok frakció a parlamentben.
Mindenki a saját, önös érdekeit nézi a baloldalon
A XXI. Század Intézet elemzője elmondta: ennyi pártot nem tud és nem is akar eltartani a baloldali szavazótábor. Ennek ellenére egyre csak szaporodnak a szervezetek, mindenki saját, önös érdekeit nézi és anyagi egzisztenciáját félti az elemző szerint, aki úgy látja, hogy sem szellemi muníció, sem pedig szorgalom nincs arra a baloldalon, hogy építkezzenek és valami összefüggő érvényes politikai állítást tegyenek Magyarországról.
Ezért akar mindenki magának egy pártot és ezért akar – kis túlzással élve – mindenki elnök, vagy legalábbis vezető politikus lenni. Ettől látja biztosítva saját politikai karrierjét
– tette hozzá. Nagy Ervin megállapította: az ellenzék permanens politikai válságban van az érvényes mondanivaló hiánya, a politikai elit kontraszelekciója, valamint a baloldal elaprózódása miatt. – Nincs olyan politikai cél, ami mögé társadalmi többséget tudnának állítani, a vezető politikusok politikai teljesítmény nélkül, sokszor botrány okozással vagy káromkodással tudtak a pártjukon belül előre jutni. EP-választások tisztán listás voksolás, azaz pártokra szavazunk, míg az helyhatóságin polgármesterekre, illetve képviselőjelöltekre, azaz személyekre. Tehát úgy kell országosan versenyezniük a szavazók bizalmáért, hogy közben helyben megállapodásokat kell kötniük, ami ebben az elaprózott, egymással perlekedő, történelmi töredezettségű baloldalon jelenleg kivitelezhetetlen – jelentette ki.
Célok a közelgő választásokon
Az elemző szerint az ellenzék számára a 2024-es EP-, és önkormányzati választásokon az a cél, hogy „tisztuljon kép, lássák a valódi erővonalakat”. „Az ellenzéki szavazó legfontosabb elvárására, a baloldal megújulására semmi esélyt nem látok, inkább lesz kétségbeesett helykeresés és küzdelem a politikusi fizetésekért – legalábbis önkormányzati szinten, hisz az EP-választásokon a Momentumon és a DK-n kívül a többieknek kevés esélyük lesz helyeket szerezni” – mondta.
Vona Gábor pártjában Nagy Ervin nem látja azt, hogy megerősödhetne kilenc hónap alatt.
Úgy véli a mostani nagy médiafigyelem az év végére le fog csendesedni, és szükségszerűen kudarc vár rájuk. Az elemző szerint a kormánypártok célja hogy megtartsák azt az előnyt, amit a 2022-es választásokon kiharcoltak. – Összességben hasonló eredményre számítok a részükről, mint 2019-ben, hisz a frontvonalak befagytak és az infláció sem tudta erodálni a népszerűségüket. A DK lehet relatív győztese még az EP-választásoknak, hisz ha a Jobbik és az MSZP kiesik, akkor azok a szavazók vélhetően oda fognak áramlani, azaz akár hasonló számú szavazattal több képviselőjük lehet 2024-től, szemben a Momentummal, ami lépéshátránya behozhatatlannak tűnik – zárta gondolatait az elemző.
Írta a Magyar Hírlap
