Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szerint augusztus 26-án sikerült olyan szeizmikus aktivitást észlelni a Holdon, amely minden valószínűség szerint természetes eredetű.
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Folyamatosan dolgozik az indiai holdjáró, a Pragyan, valamint azt szállító leszállóegység, a Vikram a Hold felszínén azóta, hogy Indiának – a világon negyedik nemzetként – sikerült landolnia az égitest felszínén. Az elmúlt hetekben több fontos eredményt is felmutattak már a készülékek: a Pragyan például megütötte a főnyereményt, amikor alumínium, kalcium, vas, króm, titán, mangán, szilícium és oxigén jelenlétét mutatta ki a felszínen, míg a Vikram a felszíni rétegek hőmérsékletváltozását mérte meg.
Most egy újabb érdekes adat érkezett a Holdról. A Vikram nemcsak a hőmérsékletet, de a szeizmikus aktivitást is képes mérni, legyen szó egy aszteroida becsapódásáról, a holdjáró mozgásáról, vagy épp a mélyben zajló folyamatokról.
Az ISRO most azt közölte, a rover mozgása mellett egy természetes eredetűnek tűnő aktivitást is érzékelt a Vikram műszere, még augusztus 26-án. Ha ez valóban így van, akkor egy holdrengést sikerült elcsípniük a tudósoknak.
Az IFLScience megjegyzi: ilyesmire volt már példa korábban, ugyanis az Apollo-program szeizmográfjai is érzékeltek talajmozgást a Holdon. A kutatók úgy vélik, a Hold belső magja nagyjából 500 km átmérőjű lehet, és sokkal kevésbé sűrű, mint a Földé.
Az elképzelések szerint a holdrengéseket nem a tektonikus lemezek mozgása, hanem a Föld gravitációs ereje okozza. Ez olyan ár-apály jelenséget indukál, ami miatt megrepednek a lemezek, majd egymáshoz dörzsölődnek.
A Vikram remélhetőleg többet megtud majd ezekről a rengésekről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
