Bár az ellenzéki pártok, finoman fogalmazva, mostanság nincsenek túl jó viszonyban – kapcsolataikat legfeljebb elvtársiasnak nevezhetjük –, már a nyáron is tárgyaltak a jövő évi önkormányzati választásokról, ezek a megbeszélések most, a politikai szezon beindulásával pedig még jobban beindultak. A kényszer ugyanis nagy úr, tisztában vannak vele, ha nem működnek, nem indulnak együtt, akkor nagyon kellemetlen meglepetések érhetik őket, s esélyük sem lesz megismételni a 2019-es eredményeket.
A Mandiner azt vette számba, a fővárosi kerületekben mi várható, kik lesznek, lehetnek a(z egykori?) szivárványkoalíció polgármesterjelöltjei. Kézenfekvő, hogy a hivatalban lévő politikusok újrázzanak, hacsak nem történt valami rendkívüli dolog a magánéletükben vagy nem változott meg alapvetően az adott városrészben, netán más, magasabb szinten a politikai konstelláció. Ez utóbbi helyzetre mindjárt jó példa az I. kerület, amelynek az élén V. Naszályi Márta áll. A párbeszédes politikus kisebbségben kénytelen „kormányozni” Budavárt. Ennél nagyobb gond, hogy V. Naszályi pártja 1 százalékon áll, s Gyurcsány Ferenc pár hónapja belengette, hogy az ekkora támogatottságú politikai „erők” sok jóra ne számítsanak az osztozkodásnál. Ennek ellenére információik szerint a polgármester lesz a közös jelölt, a többiek máshol verik ezt le a Párbeszéden.
A II. kerület élén álló Őrsi Gergelyt – aki 2019-ben nagy meglepetésre több mint 5 százalékponttal legyőzte Láng Zsoltot – az egyik legsikeresebb ellenzéki városvezetőnek tartják, nem kérdés az újraindulása. Inkább neki az jelent komoly feladatot, hogy megszabaduljon a szocialista gúnyájától. Áprilisban azt mondta: „Úgyis mondhatnám, az én pártom Buda.”
A III. kerületi Kiss László dezertált a szocialistáktól , s lett DK-s, nincsenek is akkora balhék Óbudán, hogy ne szálljon újra ringbe. A IV. kerületben viszont nem az inkumbens politikussal próbálkozik a balliberális oldal. A momentumos Déri Tibor ugyanis egy évvel ezelőtt közölte, családi okok miatt nem vesz részt a 2024-es voksoláson, maga helyett a szintén az MSZP-ből a DK-ba távozott Trippon Norbert alpolgármestert ajánlotta. A lila pártban nem kis megütközést keltett Déri döntése, fel is függesztették a tagságát, végül a polgármester a Fővárosi Közgyűlés kötött ki. DK-s frakciójában kötött ki.
Az V. kerületet hosszú évek óta uralja a Fidesz, négy éve az MSZP-s Tüttő Katalin több mint 10 százalékponttal maradt alul Szentgyörgyvölgyi Péterrel szemben. A hírek szerint most egy momentumos próbálja meg a lehetetlent, legyőzni a fideszes polgármestert.
A VI. kerületben a szintén momentumos Soproni Tamás – aki az ellenzéki oldal egyik üdvöskéjének számít, fővárosi szinten ő a legerősebb lila párti politikus – szeretne újabb öt évet eltölteni a polgármesteri székben. Erre neki sokkal több esélye van, mint a VII. kerületi kollégájának, Niedermüller Péter ugyanis nagy viharokat kavart nyilatkozataival, és az erzsébetvárosi bulinegyeddel sem tudott mit kezdeni. Felvetődött a csere lehetősége, de ez a DK-nak nagy presztízsveszteséget jelentett volna, így marad.
A VIII. kerületben a rádiós újságíróból politikussá vált Pikó András négy évvel ezelőtt általános elképedést keltve alig több mint 1 százalékponttal megverte Sára Botondot, a kormánypárt egyik meghatározó budapesti emberét. A Momentum szárnyai alatt tevékenykedő, egyébként független polgármester jövőre ismételni szeretne. Ahogy Baranyi Krisztina is a szomszédban. A szintén független, a kerületében egyébként népszerű ferencvárosi polgármesternek sikerült azt a bravúrt véghezvinni, hogy egyik-másik balliberális képviselővel legalább olyan rossz a viszonya olyan, mint a fideszesekkel, ezért az sem kizárt, hogy a szocialisták és a DK ráindítanak valakit.
A X. kerületben fideszes az első ember, D. Kovács Róbert Antal csaknem 7 százalékponttal verte meg 2019-ben a szocialista ellenfelét. Itt még nem dőlt el, ki méreti meg magát, de nem valószínű, hogy újra az MSZP-s Somlyódy Csaba, nagy valószínűséggel inkább a DK jelöl.
A XI. kerületben viszont nem kérdés, hogy az inkumbens Gyurcsány-párti László Imre száll újra ringbe. A XII. kerület is gyakorlatilag a Fidesz hitbizományának számít, nem is nagyon várható Pokorni Zoltán trónfosztása. Így itt nem nagyon tülekednek az ellenzéki pártok, ráadásul az egyre erősebb Kutyapárt elnöke, Kovács Gergő is elindul, és ezzel nem is viccel. Nagy valószínűséggel egy momentumos politikust, az exrendőr Farkas Csabát küldik a reménytelennek tűnő csatába.
A XIII. kerületben nincs vita, ez Tóth Józsefé, négy éve 82:18 százalék arányban verte meg az egyébként kiváló képességekkel rendelkező kormánypárti Bagdy Gábort, aki Tarlós István pénzügyi főpolgármester-helyettese volt. A polgármester ugyan eredetileg szocialista, de ez már régen nem számít, már neki is inkább nyűg a pártja, mint előny számára, a plakátjaira nem is fog pártlogó felkerülni.
Zugló az egyik legérdekesebb kerület, legalábbis ebből a szempontból. Horváth Csaba polgármester az MSZP budapesti elnöke, evidens lenne, hogy csatába száll ismét, de egyrészt büntetőeljárás zajlik ellene, másfelől a városrész parlamenti képviselője, Hadházy Ákos, megtámogatva a Momentum alpolgármesterével, továbbá a képviselőivel, folyamatosan támadják őt, s Horváthnak rossz a viszonya a DK-val is, így könnyen elképzelhető, hogy mégis a lilák jelölhetnek helyette.
A XV. kerületben a DK-s Németh Angéla városvezető pozíciója biztos. Viszont nem egyértelmű, hogy mi lesz a két másik külső-pesti kerülettel, a XVI.-kal és a XVII.-kel, amelyeket kormánypárti politikusok vezetnek. Érthető módon ezekben sem túl nagy az ellenzéki érdeklődés, de az a valószínű, hogy az előbbiben lehetőséget a DK és Nemes Gábor, utóbbiban az MSZP és Lukóczki Károly kapja meg. A XVIII. kerületben Szaniszló Sándor indul, aki a III. kerületi Kiss Lászlóval együtt állt át idejekorán a DK-hoz. Egy időben arról volt szó, hogy Gyurcsányék főpolgármestert szeretnének belőle csinálni, de Karácsony Gergely sikeresen védte meg a pozícióját.
A zuglóihoz hasonlóan kényes a XIX. kerület esete. A szocialista Gajda Péter ugyan ősidők óta a posztján van, de 2019 őszén, nem sokkal a választás előtt nagyon kínos videófelvételek jelentek meg, ahol a párttársa, ismerősei arról mesélnek fehér poros (talán porcukor?) zacskó lóbálgatása közben, hogyan nyúlják le a kerület pénzét. Gajda nyert ugyan négy éve, de sokan azt hitték, ez a ciklus a hattyúdala lesz. Ám Lackner Csaba elhagyta az MSZP frakcióját, sikerült megszabadulniuk a vagyonkezelő vezetőjétől is, és ahogy telt-múlt az idő, felejtettek a kispestiek, de ami szomorúbb, a szövetséges ellenzéki politikusok. Így Gajda újra ringbe száll.
A XX. kerületben nem dőlt még el ki lesz az ellenzék közös jelöltje, itt sincs túl nagy csetepaté emiatt, mert nem lesz egyszerű menet a hetedik ciklusára készülő Szabados Ákos ellen megküzdeni, annak ellenére sem, hogy a polgármester sajátos utat járt be. MSZP-sként kezdte, 2015-ben azonban távozott a pártjából, 2019-ben már függetlenként, de fideszes támogatással győzött.
A XXI. kerületben a DK és a Momentum is megnevezte a jelöltjét, de itt Gyurcsányék várhatóan lenyomják Gelencséréket, így Paál Géza készülhet a Fideszből távozott jelenlegi polgármester, Borbély Lénárd ellen. A XXII. kerületben jövőre várhatóan megismétlődik a 2019-es csata, akkor a kormánypárti Karsay Ferenc győzött alig több mint 1 százalékponttal előzte meg a momentumos Havasi Gábort, aki ennek ellenére bejutott a Fővárosi Közgyűlésbe, ahol a rossz emlékű vizsgálóbizottság elnöke volt. A XXIII. kerület nagy valószínűséggel szintén a liláké lesz, Ritter Ottó indulhat.
Az összegzésből látszik, hogy, legalábbis a mostani állás szerint, az LMP-nek nem osztanak lapot, a Jobbik, önként – bár nem dalolva – fordított hátat az egykori szövetségeseinek, így a DK és a Momentum letarolja a fővárost.
Írta a Magyar Hírlap
