Kövér László az interjúban Svédország NATO-csatlakozásáról hangsúlyozta: a kormány és Novák Katalin köztársasági elnök is egyértelművé tette, hogy támogatja azt, „ha nem így lenne, nem lenne az Országgyűlés asztalán a ratifikáció”.
Hozzátette, a Fidesz-KDNP azonban egy élő politikai közösség, tagjainak lehet eltérő véleménye. Sokan látjuk úgy a frakcióban, érdemes lenne várni még a döntéssel – mondta.
Megjegyezte: bár figyelik, hogy Törökország, amely a NATO második legerősebb hadseregével rendelkezik, milyen vitát folytat a svédekkel, Magyarország nem ajánlotta fel, hogy az ő álláspontjukhoz igazodik, a törökök pedig még csak jelzés szintjén sem tettek utalást arra, hogy bármilyen elvárásuk lenne velünk szemben.
Kövér László szerint két hagyományosan semleges ország – Finnország és Svédország – NATO-csatlakozása megért volna egy átfogóbb, mélyebb vitát. Ez valójában nem erősíti, hanem gyengíti Európa biztonságát, mert növeli a szó szoros és áttételes értelmében vett érintkezési felületet Oroszország és a NATO között – értékelt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon népszavazást tartottak a NATO-csatlakozásról, ezzel szemben a két északi államban meg sem kérdezték az embereket. Hozzáfűzte: a még megmaradt semleges országokra, Ausztriára, sőt Svájcra is nehezedik némi diplomáciai nyomás a tengerentúlról és az EU centrumából, hogy gondolják újra a kívülállásukat.
Magyarországnak a rendszerváltoztatás után kiemelt nemzeti érdek volt a NATO-tagság, és egyelőre a mai napig nem tartja történelmi hibának a döntést – közölte a házelnök, hangsúlyozva: nem a törökökre vár Magyarország, „egy szuverén ország szuverén parlamentje fog dönteni akkor, amikor elérkezettnek látja az idejét”.
Azt, hogy az államalapítás ünnepére keleti államok vezetői jöttek vendégként Budapestre, Kövér László úgy kommentálta: az ünnep egybeesett az atlétikai világbajnokság első teljes versenynapjával, számos „közép-európai barátunkat” is vendégül láttuk. Olyan állami vezetők voltak itt, akiknek a közreműködése a jövőben Magyarország, Közép-Európa és Európa energiaellátásában is elengedhetetlen – mondta.
Kövér László kiemelte: Magyarország a nyugati keresztény kultúra része, „mi Európába, annak politikai intézményrendszerébe már a keresztény állam megalapításával beléptünk”. Ez része a nemzeti kultúránknak is, és most azok akarnak politikai és gazdasági értelemben kizárólagos választásra kényszeríteni, akik Európának ezen eszmei, erkölcsi alapját megtagadják.
Kitért arra is, hogy Magyarország – nemcsak azért, mert a kezdetek óta világbirodalmi aspirációk ütközőpontjában van – kulturálisan is egyfajta közvetítő kapocs tud lenni. Miért ne lehetne ebben érték, miért ne lehetne Magyarország egy azon hidak közül, amelyek a hagyományos értelemben vett Nyugatot és az önmagában is sokszínű Keletet összekötik? – vetette fel.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Kövér László nem érez különbséget az államfő és a kormány álláspontja közt, „legfeljebb a megfogalmazás tér el”. Egy államfőnek másképpen kell beszélnie az országát képviselve, mint egy kormánytagnak, aki adott esetben konkrét vitákba bonyolódik – mutatott rá.
Kiemelte: a kormányzati megnyilatkozásokhoz hasonlóan Novák Katalin is elsősorban a békéről beszél, ami önmagában is megkülönbözteti őt is és Magyarországot is minden más szövetséges európai és NATO-tagország politikusától.
Kövér László úgy fogalmazott: senki nem tudja megnyerni, ezt a háborút már mindenki elvesztette – leszámítva az Egyesült Államokat, még inkább az azt uraló hadiipari, energetikai és pénzügyi lobbit.
Mivel – eltekintve „egy-két buggyant másodvonalbeli ellenzéki politikustól” – senki sem állítja, hogy Magyarország háborúban állna Oroszországgal, normálisnak tekinti, hogy országok politikusai beszélnek egymással.
Mindenkor a magyar érdekeket nézzük, ennek megfelelően választjuk ki azt, kivel, miről és milyen céllal tárgyalunk – jelentette ki. Egyébként pedig ellenségeket egyáltalán nem keresünk, s jobban örülünk egy korrekt partnernek, mint egy hamis barátnak, akinek fojtó az ölelése.
A Magyarország tényleges orosz energiafüggőségét megkérdőjelező többek között lengyel felvetésekről azt mondta: nem kellene engedni a hisztériakeltőknek, akik a magyar-lengyel barátságot meg akarják törni.
David Pressmanről azt mondta: hallja, hogy ő az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete, de a tevékenysége alapján ez eddig nem derült ki számára. Kövér László szerint David Pressman „egy személyben képviseli mindazon negatív sztereotípiákat, amelyek miatt a jenkik nem túl közkedveltek széles e világon. Kivéve talán a toxikus maszkulinitást.”
Leszögezte: nem a magyar amerikai, hanem a magyar-amerikai kormányzati politikai kapcsolatok vannak mélyponton. A védelmi-katonai együttműködés terén „NATO-tagként tesszük a dolgunkat”. Gazdasági téren az Egyesült Államok kormányzata most tett egy-két, a kétoldalú kapcsolatokat rontó lépést, de a Magyarországon működő amerikai vállalatok jól érzik itt magukat – fűzte hozzá.
Kövér László rámutatott: mikor Donald Trump volt az elnök, a politikai kapcsolatok is talán minden korábbit meghaladó mértékben voltak jók. Abban bízik, előbb-utóbb ismét változás történik a washingtoni adminisztrációban, és a dolgok „visszazökkennek a normális kerékvágásba”.
Az Európai Unióval kapcsolatban Kövér László rögzítette: az unió még ebben a pillanatban is a magyar nemzeti érdekek legjobb érvényesítési kerete. Elvileg ez még mindig egy egyenrangú és egyenjogú tagállamokból álló önkéntes együttműködés. Ameddig ez a szövetség fenn tud maradni, s benne Magyarország megkapja azt, ami neki jár, miközben teljesíti a kifejezetten a szerződésekből fakadó kötelezettségeit, addig ez az állítás igaz – hangsúlyozta.
A házelnök a tagság előnyei között említette a határokon keresztüli szabad mozgást – bár már a magyar-osztrák és az osztrák-német határon is van ellenőrzés -, azt, hogy az erdélyi és felvidéki magyarokkal útlevél nélkül lehet érintkezni, illetve azt, hogy részt tudunk venni az európai gazdasági vérkeringésben.
Kétségtelennek nevezte ugyanakkor, hogy az utóbbi egy-két évben az eredeti célokkal szembemenő, a vívmányokat fenyegető folyamatok és tendenciák érvényesülnek. Ezért szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy az Európai Unió ma még független, egyenrangú és egyenjogú tagállamok szövetsége-e, vagy már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy egy újabb birodalmi terjeszkedés áldozataivá váljunk.
Kövér László jelezte: Európát szinte megbénítja, hogy az eredetileg az együttműködés biztosítására létrehozott intézményrendszer „egyfajta gólemként” gazdái, a tagállamok ellen fordult. Ma már a tagállamok nem tudják ellenőrizni ezt a „rákos daganatként terjedő bürokráciát”.
Az uniós pénzekről szólva közölte: a kormány még többet is tett, mint amit a magyar alkotmányosság becsületének sérelme nélkül lehetett volna.
Azt viszont belátja, hogy a magyar állampolgárokkal szemben kötelezettsége áll fenn a kormánynak: az észszerűség határáig minden kompromisszumos lépést meg kell tenni azért, hogy a „velünk szemben hatalmi visszaélést elkövető” bürokráciának kifogyjanak az érvei annak alátámasztására, miért akarja pénzügyi eszközökkel csökkenteni Magyarország mozgásterét.
Másként fogalmazva, be akarnak avatkozni a politikai folyamatokba a források visszatartásával, és még azt is elvárnák, hogy ezért mi szégyelljük magunkat – értékelt, hozzátéve, hogy Brüsszel kommunikációjának semmi köze a valósághoz. Azok a problémák, amikről ők beszélnek vagy nem is léteznek, vagy más országokkal összehasonlítva az érintett területeken még jobban is állunk, vagy egész egyszerűen semmi közük ahhoz, hogy az adott területen mi miként intézzük a dolgainkat – emelte ki az Országgyűlés elnöke.
Kövér László arról is beszélt: az Európai Parlamentben azzal lenne elégedett, ha a Fidesz visszatérhetne az Európai Néppártba, de ezt lehetetlennek nevezte. Ugyanis a Fidesz ma is ott van, ahol ezelőtt tíz vagy húsz évvel, az „úgynevezett jobbközép csúszott fenéken egy lezsírozott lejtőn balra”.
Az EP-ben jobboldali fordulatot nem tart lehetségesnek mindaddig, amíg az Európai Néppártban és annak meghatározó tagpártjaiban – elsősorban a CDU-CSU-ban – nem fordulnak legalább 90 fokot visszafelé.
Bár fordulatra nem, de jobboldali eltolódásra azért számít: az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia mint a két, az Európai Néppárttól jobbra eső pártcsalád mindenképp erősödni fog. De az, hogy ezek adják majd a többséget, ebben a pillanatban nem reális – jelentette ki.
A belpolitikai eredményekről szólva kiemelte: a mostani gazdasági problémák mellett is folyamatosan csökken a munkanélküliség, minden negyedévben történelmi csúcsot dönt a foglalkoztatottak száma és aránya, márpedig addig, amíg az embereknek van stabil jövedelmük, annyira nem érzik drámainak a helyzetet.
Ha a tendenciák megvalósulnak, akkor az év második felére nemcsak az inflációt sikerül 10 százalék alá szorítani, hanem a reáljövedelem-csökkenés is megáll, s újra elindulhat némi növekedés – jelezte.
Emlékeztetett: a Gyurcsány-Bajnai-korszakban már azt megelőzően térdre rogyott a gazdaság, hogy a nemzetközi pénzügyi válság kirobbant volna. Én az ellenzékre még a biciklimet sem bíznám rá, nemhogy az elektromos rolleremet, hátha zuhany alá tenné – jegyezte meg a házelnök.
Az interjú végén Kövér László kitért arra is, hogy egyetért Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerénységet elváró szavaival, mert „egy olyan történelmet megélt országban, mint a miénk, akkor is méltósággal és bölcsességgel kellene viselni az átlagból való kiemelkedés szerencséjét vagy isteni adományát, ha mindennek semmi köze nem lenne a politikához”.
Írta a Magyar Hírlap
