– A digitalizáció a pénzügyi szektorra is hatással van, mindez hogyan alakítja át a jövőben az életünket?
– Az elmúlt években a modern technikai megoldások használata egyre nagyobb teret kapott életünkben. Bankkártyával, telefonnal, okosórával fizetünk a boltban, netbankon keresztül utalunk az üzleti partnereinknek, online áruházakban választjuk ki a megvásárolni kívánt terméket, melyet online bankkártyás fizetéssel vagy online átutalással, azonnali fizetéssel teljesítünk. Újabban már fizetési kérelmet is küldhetünk, például, ha a kollégánknak kifizetjük az ebédjét, rögtön küldhetünk is számára egy fizetési kérelmet az ebéd összegével, amit neki csak jóvá kell hagynia, és megkapjuk a pénzt. A fizetési szokások, mint láthatjuk, rendkívül sokat változtak, és a koronavírus-járvány miatt hozott óvintézkedések kifejezetten fel is gyorsították azt. A digitális technológiák egyik legnagyobb felhasználójaként a pénzügyi szektor jelentős szerepet játszik a gazdaság és a társadalom digitalizálódásában. Egyre hangsúlyosabb szereplőkké léptek elő a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó FinTech-vállalkozások, melyek megtörik a klasszikus banki, pénzügyi szolgáltatások évszázados egyeduralmát, új csatornákat nyitva az ügyfelek számára, akik egyre fogékonyabbak az olcsó, gyors és ügyfélélményt nyújtó szolgáltatásaikra. Ezzel persze fokozzák a versenyt, technológiai fejlesztésekre ösztönözik a bankokat mind a szolgáltatásaik, mind az ügyfélcsatornáik fejlesztése terén. Ennek is köszönhetően bővült az elektronikus ügyfélcsatornákon, webes és mobilfelületeken keresztül elérhető funkciók és szolgáltatások köre, miközben bővült azon ügyfélkör is, ahol ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik. A legtöbben pénzügyeiket már digitálisan intézik, ezen belül is legfőképp mobiltelefonról. Mára ez az állapot a természetes, miként a koronavírus-járvány hatására teret nyert digitális megoldások is beépültek mindennapjainkba. A jövőbe nem látok, de ha mégis mondanom kell erre valamit, akkor azt válaszolom, hogy a pénzügyekben a jövő digitális és zöld.
– A fogyasztóknak hogyan teszi kényelmesebbé a pénzügyi szolgáltatások használatát a folyamatosan zajló technikai forradalom?
– Egyértelmű, hogy a fogyasztóknak a legfőbb motivációjuk a kényelem, gyorsaság és a költségmegtakarítás. Pénzügyeik intézését, vásárlásaikat már egyetlen eszközről, ami lehet a mobiltelefonjuk, a lehető legjobb ügyfélélménnyel kívánják intézni úgy, hogy már az egyes appok között sem akarnak váltani. A bankok, Fintech-vállalkozások, valamint a kereskedők gyorsan felismerték az ebben rejlő üzleti lehetőségeket, és fejlesztéseik, valamint partnerségeik révén arra fókuszálnak, hogy az ügyfelek ezen elvárásainak eleget tegyenek, így kompakt megoldásokat nyújtsanak, úgynevezett digitális ökoszisztémák keretein belül. Ezzel az ügyfelek számára az elejétől a végéig kész folyamatot, ügyfélélményt és ügyfélutat biztosítanak akár pénzügyeik intézése, akár vásárlásaik során is. Egy egyszerű példa ilyen teljes ügyfélutat biztosító vásárlára: a felhasználó a mobiljára letöltött online áruház mobilapplikációján keresztül, melybe már korábban regisztrált, belép az online áruházba, kiválasztja a neki tetsző termékeket, beteszi ezeket egy virtuális kosárba, majd megrendeli azokat. Kap egy fizetési kérelmet, ezt elfogadja, és már ki is fizette a termékeket, melyeket egy futár házhoz szállít. Ez így nyilván kényelmes, elejétől a végéig kész folyamat az elvárt ügyfélélménnyel. Ezenkívül az innováció hatékony eszköz a pénzügyi kirekesztés felszámolására azáltal, hogy magas szintű szolgáltatásokat kínál azoknak is, akik korábban ezeket nem engedhették meg maguknak.
– A számos előny mellett milyen veszélyeket rejtenek ezek a technológiák?
– A legnagyobb problémának azt látom, hogy az ember alkalmazkodó képessége a technológia fejlődéshez, változásokhoz növekszik, azonban nem olyan mértékben, hogy lépést tudjon tartani a technológiai fejlődés jelenlegi sebességével. Ennek pedig az az eredménye, hogy használják ugyan a technológia vívmányait, de nem értik kellőképp ezt a világot, így a veszélyeivel sincsenek tisztában. Ezért a bűnözők a banki infrastruktúra támadása helyett, mára elsősorban a fogyasztókat támadják, és megtévesztésük, érzelmi manipulálásuk révén érnek célt. A lebukás veszélye kicsi, a visszaélések elektronikus útra terelésével már nem merül fel a közvetlen találkozás kockázata sem. A bűnözők, hihetetlen rafináltak és magabiztosak tudnak lenni, mert ők a fogyasztókkal ellentétben sokkal jobban ismerik a digitalizáció világát.
– Konkrét példákat is említene?
– A csalók forgatókönyvének visszatérő eleme a több megtévesztő megnevezéssel jelölt, például „vírusölő” vagy „hackertámadás elleni” program telepíttetése a fogyasztók online bankolásra használt mobiltelefonjára vagy számítógépére. E programokat, mint amilyen az AnyDesk vagy a TeamViewer, annak ellenére telepítik a megtévesztett ügyfelek, hogy ténylegesen nem is ismerik azok működését, és nem is ellenőrzik a letöltést megelőzően. A csalók pedig e programok segítségével a valóságban távoli és korlátlan hozzáférést kapnak az ügyfél online bankoláshoz használt eszközeihez. A telepítését követően csak be kell léptetni az ügyfelet online banki felületére, és a csaló onnan már azt csinál, amit csak akar, sajátjaként tud rendelkezni az ügyfél számlája felett. Szintén visszatérő elem, hogy a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy banki alkalmazottal beszél, és egy pénzügyi tranzakció során fellépett hiba vagy csalásgyanú miatt telefonál. Ezzel mindig a megijesztés és egy beszűkült tudatállapot előidézése a célja annak érdekében, hogy segítségnek álcázva szerezze meg a számla leürítéséhez szükséges hitelesítési adatokat az ügyféltől.
– Hogyan védekezzünk a megtévesztések ellen?
– Alapvető fontosságú a fogyasztók pénzügyi tudatosságának erősítése, és felkészítésük a kockázatok kezelésére. Nemcsak pénzügyileg kell ma már tudatosnak lenni, hanem technológiai értelemben is nélkülözhetetlen a tudatosság. De nem csak a fogyasztóknak kell felkészülniük a veszélyek elkerülésére, elhárítására kockázatok kezelésére, hanem a digitalizáció világában dolgozó szakembereknek is, hiszen a mai erősen digitalizált világunkban nem tudják úgy megfelelően ellátni feladataikat, ha nem értik azt a technológiát, amely a veszélyeket hordozza, és amely veszélyekkel szembe kell nézniük.
– A mesterséges intelligencia hihetetlen gyorsan terjed, a pénzügyi területen milyen lehetőségeket rejt?
– A csalásmegelőzési és -kezelési kultúra kialakításában fontos szerepe lehet. Figyelembe kell venni, hogy a bankszámlák közötti átutalási forgalom rendkívüli módon felgyorsult az azonnali fizetési rendszerek bevezetésével. Az emberi készségekkel, vagy csak félig automatizált, elavult technológiai támogatással már nem lehet eredményesen megelőzni a visszaéléseket. A megoldás egy modern csalásmegelőzési rendszer alkalmazása lehet, amely képes arra, hogy minden felhasználó, tevékenység és eszköz kockázatát valós időben elemezze az összes digitális csatornán, és reagáljon gyanús eseményekre, ismert csalási forgatókönyvekre. Ennek érdekében valamennyi elérhető technológiát, így a szabályalapú visszaélésmegelőzési-monitoringrendszerek mellett a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat, gépi tanulási algoritmusokat is alkalmazni kell. Én ezt tartom most a legfontosabbnak. Emellett a mesterséges intelligencia alkalmazása a pénzügyi területen még számtalan más lehetőséget is tartogat az ügyfélkockázat-elemzéshez, robottanácsadáshoz, továbbá az ügyfélszolgálatok munkájában is áttörést hoz, a mesterséges intelligenciaalapú ügyfélszolgálat egyre elterjedtebb. De az adatok igénybevételét, hasznosítását vagy az adatokkal kapcsolatos, adatokból származtatott döntések meghozatalát segítő mesterséges intelligencia, a gépi adatelemző módszerek, valamint a robottechnika már jelenleg is a digitális pénzügyi szolgáltatások elválaszthatatlan eszközei.
– Ahogyan tudják erre a folyamatosan változó, digitalizált pénzügyi világra felkészíteni a fogyasztókat és a szakembereket?
– Egyetlen szakember sem engedheti meg magának, hogy hagyja a tudását elévülni, vagy ami még rosszabb, az „így szoktuk” csapdájába esve akadályozni a fejlődést. Együtt kell tudni fejlődni a technológiai innovációk ugrásszerű fejlődésével. A fogyasztók tekintetében alapvető fontosságú a pénzügyi tudatosság erősítése, és felkészítésük a kockázatok kezelésére. Ebben nyújt érdemi segítséget az MNB által kezdeményezett KiberPajzs néven indított program, melynek része a pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül megfigyelhető visszaélések megelőzéséről, észleléséről, megakadályozásáról és kezeléséről szóló idén nyáron kiadott MNB ajánlás is. A digitalizáció világában dolgozó szakemberek, és ezen belül legfőképp a védelmi vonalakban dolgozók számára, akik a kockázatokat kezelik, pedig úgy látjuk, hogy egy merőben új megközelítésre van szükség. Ezért is indítottuk el egy évvel ezelőtt az MNB támogatásával Pénzügyi Digitalizációs és Compliance Tanácsadó/Szakközgazdász szakirányú továbbképzésünket a Budapesti Metropolitan Egyetemen, melynek első hallgatói idén nyáron már végeztek is. A képzéssel hidat képeztünk a pénzügyi digitalizáció hatására megjelent új területek és a védelmi vonalakban dolgozó területek ismeretanyaga között, ezzel egyedülálló, e területeken átívelő komplex, speciális szaktudást kínálva a hazai piacon. Képzésünk felkészíti a hallgatókat arra, hogy felismerjék a digitalizációhoz kapcsolódó kockázatokat, compliance-releváns helyzeteket, és meg tudják tenni a megfelelő lépéseket azok kezelése érdekében. A komplex látásmóddal és stabil tudással felvértezett hallgatóink munkájuk során hathatós támogatást tudnak nyújtani munkáltatójuk számára a digitalizációból eredő kockázatok kezelésében, a kapcsolódó szabályok betartásában, valamint a tisztességes és etikus magatartás biztosításában. Az ehhez szükséges ismeretanyagot naprakészen, a gyakorlatban alkalmazható formában a témákat legmagasabb szinten ismerő, a szabályozásokat alkotó és alkalmazó többségében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőiből álló oktatói gárda biztosítja.
*
Az új szemeszterre szeptember 10-ig lehet jelentkezni. További információk a METU honlapján elérhetőek.
Írta a Magyar Hírlap
