“Lavrov felszólal a szeptember 19. és 26. között tartandó Közgyűlés általános politikai vitáján, továbbá részt vesz számos kétoldalú találkozón és többoldalú rendezvényen, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsának, a BRICS-országok, a KBSZSZ és az ENSZ Alapokmányának védelmét szolgáló baráti csoport ülésén” – áll a minisztérium honlapján közzétett közleményben.
A Közgyűlés ülésszakán az orosz fél meg fogja védeni azokat az elvi megközelítéseket, amelyeket Oroszország külpolitikájának márciusban elfogadott, aktualizált koncepciója rögzít – közölte a külügyminisztérium.
“Ki fogunk állni az ENSZ központi koordinációs szerepének visszaállítása mellett, amely az összes állam érdekeinek biztosításában és összehangolásában játszik központi koordinációs szerepet. Emellett továbbra is törekedni fogunk a szervezet kormányközi jellegének megőrzésére, valamint az alapszabályának szigorú betartására.”
“Elfogadhatatlannak tartjuk az általánosan elfogadott nemzetközi jogi normák és az abban rögzített elvek – köztük az államok szuverén egyenlőségének és a belügyeikbe való be nem avatkozásnak – felváltását olyan konstrukciókkal, mint a hírhedt “szabályalapú rend”, amelyeket országok szűk csoportjai önkényesen alakítanak ki, majd állítólag egyetemesnek tekintve ráerőltetik a világközösségre” – áll a nyilatkozatban.
“Az orosz küldöttség a Globális Dél hasonlóan gondolkodó államaival együtt következetesen erőfeszítéseket fog tenni egy valóban igazságos és demokratikus, policentrikus világrend kiépítésére, az államközi együttműködés különböző szféráinak átpolitizálásának megakadályozására, a neokolonializmus modern formáival szemben” – közölték.
“Ezek egyike természetesen az egyoldalú kényszerítő intézkedések – a szankciók, amelyeket a nyugati fővárosok szégyentelenül használnak arra, hogy közvetlen nyomást gyakoroljanak az önálló külpolitikai irányvonalat követő kormányokra. A Nyugat az ilyen korlátozásokat annak ellenére veti be, hogy azok valóban globálisan romboló következményekkel járnak, többek között a globális élelmiszerválság súlyosbodásával és a fenntartható fejlődési célok megvalósításának visszavetésével” – áll a közleményben.
Írta a Magyar Hírlap
