Az esemény a jövő hét végén tartandó, három napig tartó oroszországi választások része. A voksolás során 26 kormányzói szék sorsa dől el – közülük 21 közvetlen, öt pedig közvetett választáson. Emellett három szövetségi képviselői körzetben pótválasztást tartanak, 20 regionális parlament képviselői helyeit osztják el, számos városi és helyi választás mellett.
„Ez a választás a tavalyi népszavazást után újabb megerősítése lesz az Oroszországhoz tartozásunknak” – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Manolisz Pilavov, Luhanszk város vezetője, aki – ha tisztségében megerősítik – a polgármesteri címet fogja viselni.
Pilavov elmondta, hogy az „új területek” vezetőiről a pártlisták alapján megválasztandó helyi törvényhozás dönt majd, eltérően a meghatározó oroszországi gyakorlattól, a közvetlen választásoktól. A biztonsági helyzetre való hivatkozással a választáson Oroszország öt parlamenti pártjának jelöltjei vesznek majd részt.
Gyenyisz Mirosnyicsenko, a luhanszki regionális törvényhozás elnöke az MTI-nek nyilatkozva, az elcsatolt ukrajnai területeken tartandó választás biztonsági kockázatairól szólva kijelentette: az „agyonreklámozott” ukrán ellentámadás néhány taktikai siker ellenére „99 százalékban meghiúsult”.
„Ma semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy a békés területeken építkezzünk, miközben tartjuk a frontot, és idővel meglátjuk majd, hogy mikor indul majd meg a támadásunk” – mondta.
Bergyanszk kikötőváros polgármestere szintén úgy vélekedett: a támadás „kifulladt, lényegében anélkül, hogy kibontakozott volna”. Bergyanszk városa Zaporizzsja megyében fekszik, amely az először a Krím és Oroszország közötti szárazföldi összeköttetés elvágásával próbálkozó ukrán ellenoffenzíva fő csapásirányába került. A polgármester szerint az ukrán ellentámadás miatt „nem remeg a térde” az orosz igazolványt kapott lakosságnak.
„Tudjuk, hogy Ukrajna robbantásokat és terrorcselekményeket készíthet elő, hogy megzavarja a választásokat, és félelmet keltsen az emberekben. De ilyesmi eddig nem történt, hála a rendvédelmi szervek megelőző tevékenységének. Ez nem jelenti azt, hogy lazítunk és semmit sem csinálunk. Épp ellenkezőleg, fokoztuk ezt a megelőző tevékenységet” – nyilatkozott.
Az elcsatolt területeken hivatalosan nyilatkozó tisztségviselők és néhány megszólaltatott helyi lakos is hangsúlyozta, hogy ezen a vidéken nem fejlesztették az infrastruktúrát ilyen mértékben azóta, hogy Ukrajna három évtizede elnyerte függetlenségét.
Luhanszk újjáépítésén 4500, a tavaly háromhónapos ostrom után elfoglalt Mariupol „feltámasztásán” pedig mintegy 30 ezer építőmunkás dolgozik. Az első városba Moszkva, a másodikba pedig Szentpétervár küldte a brigádokat.
Visszatérő látogatók szerint a rommá lőtt azovi-tengeri kikötőváros feléledése különösen gyors és látványos. A kikötő újra üzemel, és a háború előtt 450 ezres várost ismét 280 ezren lakják a hivatalos adatok szerint. Mariupolban a statisztika szerint 115 iskolát és 80 óvodát állítottak helyre, és több mint 14 ezer gyerek kezdte meg pénteken a tanévet.
Viktorija Kalacsova, a városvezető kabinetfőnöke szerint az év végéig 1800 többemeletes lakóházat fognak fel- és újjáépíteni. Idén ezer üzlet nyílt meg, az étteremtől a ruhaboltig. De szolgáltatásokból, és főleg lakásból és munkahelyből még mindig nincs elegendő Mariupolban.
A távirati irodának nyilatkozó helyiek eltérő módon ítélték meg a helyreállítás ütemét. Volt, aki nehezményezte, hogy későn utalják a bért, más a személyes iratok cseréjével együtt járó sorállásra panaszkodott, megint más pedig arra, hogy rengeteget kell várni az elpusztult lakás helyébe kiutalandó újra. A Mariupolban maradt vagy oda visszatért megkérdezettek kizárták az Ukrajnához való visszatérés lehetőségét.
Az MTI tudósítója a Keresztény Világ elnevezésű oroszországi karitatív szervezet humanitárius és felvilágosító akcióját kísérve járt az orosz ellenőrzés alá került területeken. A segélyszállítmány-osztással és szakmai rendezvényekkel kísért akció lebonyolításában az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma és a Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem is részt vállalt.
Írta a Magyar Hírlap
