MH/MTI
2023. augusztus 30. szerda. 16:52
A közlemény szerint az Európai Bizottság továbbra sem adott megnyugtató választ arra a kérdésre, hogy hol vannak az eddig ki nem fizetett tagállami helyreállítási és fejlesztési pénzek.
„Az Európai Bizottságnak az uniós hétéves költségvetéshez 75 milliárd euró pluszpénzt kérő csomagja még mindig a tárgyalóasztalon van, ugyanakkor továbbra sem kaptunk megnyugtató válaszokat a kérdéseinkre: a háború kezdete óta pontosan mekkora összegeket és milyen forrásból fizettek ki Ukrajnának, azt mire használták fel?” – fogalmaztak.
A Fidesz EP-képviselői továbbá azt szeretnék megtudni, hogyan kétszereződött meg a közös uniós hitelfelvétel kamatterhe, miközben – mint írták – több ország még nem kapott pénzt a helyreállítási alapból. Továbbá arra is kíváncsiak, miként lehetséges, hogy az uniós költségvetési ciklus harmadik évében a kohéziós forrásoknak csak pár százalékát folyósítják, ugyanakkor – mint kiemelték – újabb milliárdokat költenének illegális migránsok Európába telepítésére, a brüsszeli bürokrácia fizetését pedig megemelnék.
Emlékeztettek: miközben az Európai Bizottságnak az uniós hétéves költségvetéshez további 75 milliárd eurós tagállami befizetést igénylő előterjesztése még mindig az asztalon van, az EP-képviselők már a 2024-es uniós költségvetést tárgyalják.
A közlemény szerint Deli Andor fideszes EP-képviselő, az EP Költségvetési Bizottságának szerdai ülésén kiemelte: a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja olyan költségvetési módosításokat nyújt be a 2024-es uniós költségvetéshez, amelyek „körülbástyázzák”, megvédik a Magyarországnak járó forrásokat. A helyreállítási alap kamatterheinek emelkedését a 2024-es uniós költségvetésben a többéves kerettervről szóló tárgyalások eredményéhez kell kötni – tette hozzá.
„Ki kell zárni, hogy a Magyarország számára előirányzott forrásokat más országok vagy célok érdekében elköltsék” – jelentette ki.
A politikus hangsúlyozta: a Fidesz EP-képviselőcsoportja elkötelezett a Nyugat-Balkán országainak EU tagsága mellett, ezért is javasolja, hogy 2024-ben növekedjenek az előcsatlakozási alapok a tagjelölt országok számára. Az emelés fontos jelzést küldene a tagjelölt államok valamennyi polgára számára – hangsúlyozta Deli Andor.
Írta a Magyar Hírlap
