Franciaország szigorúan tiltja a vallási jeleket az állami iskolákban és kormányzati épületekben, azzal érvelve, hogy azok sértik a világi törvényeket.
„Amikor belépünk egy osztályterembe, nem szabadna, hogy a tanulók vallását pusztán ránézésből megállapíthassuk” – mondta Gabriel Attal oktatási miniszter a francia TF1 televíziónak, hozzátéve: „Úgy döntöttem, hogy az abayát többé nem lehet viselni az iskolákban.”
A ruhadarabot egyre gyakrabban viselik az iskolákban, ami politikai megosztottságot eredményezett: a jobboldali pártok a betiltást szorgalmazták, míg a baloldaliak a muszlim nők és lányok jogai miatt aggódtak.
„Az abaya vallási gesztus, amelynek célja, hogy próbára tegye a köztársaság ellenállását a szekuláris szentéllyel szemben, amelyet az iskolának jelentenie kell” – mondta Attal a TF1-nek.
A probléma nem új keletű.
2010-ben Franciaország betiltotta a teljes arcot takaró fátyol nyilvános viselését, aelyi az ötmillió fős franciaországi muzulmán közösség haragját váltotta ki.
Franciaország a 19. század óta szigorúan tiltja a vallási jeleket az iskolákban, beleértve a keresztény szimbólumokat, például a nagy kereszteket, hogy ezzel próbálja visszaszorítani a katolikus befolyást a közoktatásban.
Az évek során a törvényt többször megújították, így már a muszlim fejkendőt és a zsidó kipát is magában foglalja, de az abayát nem tiltották be teljesen.
Az iszlám szimbólumokról szóló vita azóta éleződött ki, hogy 2020-ban egy csecsen menekült lefejezte Samuel Paty tanárt, aki Mohamed próféta karikatúráit mutatta diákjainak Párizs egyik külvárosában lévő iskolája közelében.
A bejelentés Attal első jelentős politikai döntése, akit Emmanuel Macron elnök 34 évesen, idén nyáron nevezett ki Franciaország oktatási miniszterévé.
A CFCM, a számos muszlim egyesületet képviselő országos testület szerint a ruhadarabok önmagukban nem „vallási jelek”.
Írta a Magyar Hírlap
