Egy 12-13 éves gyermekhez tartozhat az a kelet-kínai régióban talált állkapocscsont, melynek alapos vizsgálata után több kérdés is felmerült.
A legfrissebb vizsgálati eredmények szerint egyetlen korábbi kövülettel sem hasonlítható össze az az emberi koponya, amit még 2015-ben tártak fel brit, kínai és spanyol tudósok a kelet-kínai Hualungtung régióban. A lelet a mérések alapján 300 ezer éves, és úgy vélik, hogy
az ember családfájának egy eddig nem ismert ágához tartozhat.
A CNN beszámolója szerint 2015-ben 15 másik példánnyal együtt tárták fel a koponyát, amelyről úgy vélik, a késő-pleisztocén korból származik. A tudósok erről a korszakról azt tartják, kulcsfontosságú volt az emberfélék (hominidák) evolúciójában. Ide sorolható a modern ember is.
A Journal of Human Evolution című tudományos lapban közzétett publikáció szerint a HLD 6 néven ismert állkapocscsont-lelet (mandibula) nem illeszkedik egyik létező csoportba sem. A beszámoló szerint Kínában korábban is találtak már hasonló leleteket, ám azokat anomáliának gondolták. Mostanra viszont egyre inkább úgy gondolják a kutatók, át kellene értékelni az eddigi ismereteinket.
© Xiujie Wu / National Research Center on Human Evolution
A mandibula hasonló alakú, mint a Homo erectusból kifejlődött modern emberfajunk, a Homo sapiens mandibulája. De egy másik, a Homo erectusból kifejlődött ág, a gyeniszovai ember jellegzetességeit is hordozza. Ilyen például az a megállapítás, hogy a HDL 6-nak nincs álla.
María Martinón-Torres, a tanulmány szerzője szerint ugyanakkor vannak olyan apró jellegzetességei, amik már előrevetítik a Homo sapienshez hasonló áll kifejlődését.
A kutatók úgy vélik, új osztályba kell sorolni a mostani leletet, és azt is el kell fogadni, hogy a modern emberi jellemzők már 300 ezer éve is ott voltak Ázsiában – jóval korábban, mint ahogy a modern ember megjelent ott.
A HLD 6 egyébként a számítások szerint egy 12-13 éves gyerek maradványa lehet. Martinón-Torres szerint több hasonló mintára lenne szükség, hogy pontosan meg lehessen érteni, hogy hová tartozott a HLD 6-hoz tartozó ember.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
