Kult: Olyan embert akar a minisztérium a Zeneakadémia élére, aki nem tartotta meg az óráit, amíg ott tanított

Eddig csak szóbeszéd volt, hogy Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest művészeti vezetője nem tartotta meg rendesen az óráit a Zeneakadémián, és ezért kellett távoznia. Most azonban írásos bizonyíték is van róla. Lapunk birtokába került ugyanis egy hivatalos jegyzőkönyv, melyet 2015. március 11-én vettek fel az intézményben. E szerint a 2014/15-ös tanévben heti 4,5 órát kellett volna megtartania a kamaracsoportjainak. Ám a dokumentum szerint „Az ellenőrzés során az I. félévben az órarendi időpontokban foglalt termében 14 ellenőrzött alkalommal 10 esetben nem volt jelen”. A többi négy alkalomról nem állt rendelkezésre jelenléti ív. A jegyzőkönyv azt is megállapítja, hogy „órapótlásra nem került sor”. A II. félévben sem javult sokat a helyzet, akkor négyszer ellenőrizték, hogy Keller András megtartja-e az óráját, de egytelen esetben sem találták a termében.

Ahogy arról beszámoltunk, a Zeneakadémia rektorválasztásnak az a tétje, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) jelöltje, Keller András lesz-e az egyetem vezetője, és ez az intézmény is alapítványi fenntartásba kerül, vagy az egyetem jelöltje kerül az intézmény élére, aki ellenáll ennek a kormányzati szándéknak. A rektori pályázatot a minisztérium írja ki, de az egyetem szenátusa által választott jelöltet kell kinevezni a köztársasági elnöknek.

A minisztérium tehát úgy próbálja kiírni a pályázatot, hogy arra csak Keller tudjon jelentkezni, vagy az egyetem csak őt tudja felterjeszteni. Először azonban úgy írta ki a pályázatot, hogy a törvénysértő, kirekesztő volt, mert csak előadóművészek indulhattak rajta, amit a tiltakozások hatására Csák János miniszter szóban visszavont, és új pályázatot írt ki. Ebben úgy bővítették a jelentkezők körét, hogy az egyetem jelöltje már egyáltalán nem fért bele. Csakhogy a minisztérium annyira kapkodott, hogy a korábbi rektori pályázatot nem sikerült szabályosan visszavonnia.

Jogászok szerint hiába jelent meg a másik pályázat, amelyre már nemcsak előadóművészek pályázhatnak, mivel az elsőt nem vették le a honlapról, az is érvényben maradt. Ezt észre is vette valaki, aki beadta a pályázatát az első kiírásra. A HVG úgy tudja ez nem más, mint Kutnyánszky Csaba, az egyetem rektorhelyettese. Ő második pályázatra már nem adathatja be a jelentkezést, mert abban épp ezért a minisztérium kikötötte, hogy a jelöltnek nemcsak egyetemi tanárnak, de a legmagasabb művészeti kitüntetés birtokosának is kell lennie. Azonban a második kiírásnak is talált megfelelő személyt az egyetem, úgyhogy a jövő héten lejáró határidőig Keller András mellett lesz még egy pályázó. És a két pályázat miatt kódolt némi jogi bonyodalom is.

Időközben Vashegyi Györgynek, az MMA elnökének is ki kellett lépni a takarásból. Amikor saját testületének zeneművészeti szakosztálya számon kérte, hogy miért nem vonják be az MMA-t a rektori pályázat előkészítésébe, az elnök válaszából kellett megtudniuk, hogy Vashegyi többször tárgyalt a miniszterrel az ügyben. Ő kérte Csák Jánostól, hogy „az MMA testületként lehetőleg formálisan maradjon távol ettől a konfliktustól”. Ám valószínűleg nem mindenki értett egyet a hallgatással, mert a levél kikerült a sajtóba. Amit Vashegyi sérelmezett, és nyomozásba kezdett, hogy kiderítse, ki volt a kiszivárogtató, és egy fenyegető levelet is küldött a Zeneművészeti Tagozatnak. Kérdés, mennyire működhet demokratikusan a Magyar Művészeti Akadémia, aminek az elnöke így reagál arra, hogy egy közügy kapcsán kifejtett hivatalos magyarázata nyilvánosságra kerül.

Ez a tény az Amadinda Együttes alapítóját, a Kossuth-díjas Rácz Zoltánt is annyira felháborította, hogy dühös Facebook-posztban kelt ki az MMA elnöke ellen: „Egybehangzó szóbeli beszámolókat kaptam arról, hogy az MMA elnöke, Vashegyi György, a büntető törvénykönyv passzusaival f e n y e g e t t e m e g (!) a Zeneművészeti Tagozat akadémikusait, mivel úgy véli, hogy ők szivárogtatták ki azt a levelet, amelyben igyekezett megmagyarázni a magyarázhatatlant, hogy tudniillik a Tagozat megkerülésével mutyizott Csák miniszterrel, Keller András rektori kinevezéséről. Itt tartunk. Az MMA elnöke, akinek kutya kötelessége lenne az MMA alapszabályával összhangban őrködni a művészeti élet szabadsága és tisztasága fölött, megfenyegeti saját kollégáit, amiért szót emeltek a művészeti élet szabadsága és tisztasága érdekében.” A muzsikus szerint „Vashegyi György ezzel alkalmatlanná vált az MMA elnöki tisztségére, ha lenne benne szemernyi tisztesség önként távozna. De biztosak lehetünk: nincs benne. Egy szemernyi sem.”

A rektorváltás szükségességét magyarázandó mind a miniszter, mind az MMA elnöke folyamatosan megkérdőjelezi Zeneakadémia szakmai színvonalát. A legtekintélyesebb nemzetközi intézmények viszont más véleményen vannak, a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem, a Manhattan School of Music, a Jeruzsálemi Zene- és Táncművészeti Akadémia, a Moszkvai Gnyeszin Zeneakadémia Csák Jánosnak szóló levelükben védik meg a budapesti intézményt.

Most a Zeneakadémia is megszólalt, az oktatók egy közleményben álltak ki magukért. E szerint „Az Európai Zeneakadémiák Szövetségének (AEC) 2023-ban közzétett álláspontja szerint a budapesti Zeneakadémia tartósan a legjobb 30 közé tartozik a mintegy 300 európai zenei felsőoktatási intézmény sorában.”

A sokat hivatkozott QS rangsorra – mely értékeli a világ előadóművészeti intézményeit – is kitér az egyetem. A minisztérium ugyanis a színvonal csökkenés bizonyítékaként hivatkozik arra, hogy itt az első ötvenből a második ötvenbe csúszott az intézmény. A közlemény megállapítja: „2023-ban mindössze 119 intézmény került be ebbe a szakterületi rangsorba, köztük egyetlenként a magyar egyetemek közül a budapesti Zeneakadémia. A válogatás szigorúságát jelzi, hogy csupán zenei felsőoktatással foglalkozó intézményből több mint ezer működik világszerte. Az értékelés egyik fontos szempontja, az akadémiai reputáció alapján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem e 119 tagból álló globális válogatott csapaton belül is a 20. helyen áll.” – írják az intézmény oktatói. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiválóságát mutatja szerintük az egyik legutóbbi siker is: „100-ból 96 pontot és mellé „nemzetközi jó gyakorlat” minősítést is kapott a bírálóktól a Zeneakadémia Kodály Intézete által vezetett, a zenei távoktatást segítő Presto uniós projekt, mely az Erasmus+ program keretében, nemzetközi együttműködésben valósult meg”.

A közlemény szerint a Zeneakadémia szeptemberben megrendezendő Bartók Világversenyére 26 országból 97 fiatal hegedűművész nyújtott be pályázatot. A nemzetközi zsűri elnöke a Juilliard School hegedűprofesszora, Daniel Phillips lesz. A Zeneakadémia hallgatói rendszeresen szerepelnek sikerrel rangos nemzetközi versenyeken. Egy zongora mesterszakos hallgató a Bécsi Nemzetközi Zenei Versenyen idén első helyezést ért el, a poznańi Telemann-versenyen is első díjat és közönség díjat is nyert egy hallgatójuk. Végzett hallgatóik közül többen rangos külföldi együtteseknél találtak munkát.

A Zeneakadémián összesen 205 külföldi fiatal tanul, ami a hallgatók 23,6 százaléka. „Ez a körülmény a Zeneakadémia egyetemi polgárságát igazi nemzetközi közösségé avatja” – áll a közleményben.