Dmitrij Peszkov szerint Oroszország csak a Krímet és a tavaly bekebelezett térségeket akarja kontrollálni.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Pillanatnyilag nincs alapja semmiféle megegyezésnek, az ukrajnai hadművelet a belátható időben még folytatódni fog, mondta a New York Timesnak adott interjújában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov ugyanakkor arról is beszélt, hogy Moszkva az eddig bekebelezetteken túl nem akar már további ukrán területeket elfoglalni.
„Csak azt a földet akarjuk ellenőrizni, amit már sajátunkként írtunk be az alkotmányunkba.”
Ezek a térségek magukban foglalják a 2014-ben elcsatolt Krímet, valamint 2022 óta Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat, amelyek területén továbbra is harcok folynak.
Peszkov a következő elnökválasztásról egészen nyíltan beszélt:
„Az elnökválasztásunk nem igazán demokrácia, hanem költséges bürokrácia… Putyin urat jövőre a szavazatok több mint 90 százalékával fogják újraválasztani.”
A Times cikkében megszólalt Pjotr Tolsztoj, a Duma alelnöke is. Ő sem köntörfalazott, a kérdésre, hogy hogyan fogja finanszírozni Oroszország az elhúzódó háborút, azt válaszolta, hogy „az olajunkkal, amit Európának adunk el, Indián keresztül.”
Ismert, hogy Oroszország igyekszik kijátszani az Európai Unió olajszankcióit, és ennek pont ez a már bejáratott útja: az árujukat a Távol-Keleten adják el, az ott lefinomított termékeket viszont a keleti vevők a Nyugatnak értékesítik tovább. Tolsztoj arról viszont nem beszélt, hogy a megnövekedett távolságok megnövekedett szállítási költségekkel is járnak, és arról sem, hogy az olajuk keleten csak jelentős diszkonttal tud gazdára találni, így ez a módszer összességében nem túl nyereséges, Moszkva olajbevételei tavalyhoz képest bezuhantak.
HVG
