A kormányt meglepte, mennyire visszaesett a fogyasztás, legalábbis ezt mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még júniusban az Inforádió műsorában. Úgy tűnik azonban, hogy már nincs tovább miből spórolnia a magyaroknak, felélték, ami a spájzban volt, így júniusban minimálisan többet vásároltak a boltokban, mint egy hónappal korábban, így a KSH szerint a kiskereskedelmi forgalom 0,7 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az egy évvel ezelőtti forgalomhoz viszonyítva azonban még mindig óriási a visszaesés, a kiskereskedelem volumene 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg az év első félévét egyben tekintve 10,3 százalékos az éves visszaesés. Így pedig csak csörgedeznek az áfabevételek:
Ha minden így megy tovább, akkor idén is csak 7 ezer milliárd forint körül lehet a büdzsé áfabevétele, ami egy méretes, ezer milliárd forintos lyukat jelentene a bevételi oldalon.
Enyhülést jelent, hogy szeptemberben – sőt, talán már augusztusban – a reálkeresetek változása már pozitív tartományban lesz, ami elvileg a fogyasztás élénkülését vetíti előre.
A legújabb kori magyar piacgazdaság legfurcsább időszaka ért véget hétfőn éjfélkor, amikor megszűnt az árstop rendszere.
Az árstop augusztus 1-től való kivezetése azonban nem járt felvásárlási lázzal, még úgy sem, hogy előre sejthető volt, az ársapkák levételével több, addig fixáras termék drágulni fog. Így is lett: a cukor duplájára, de a csirkemell és a far-hát is jelentősen és a sertéscomb sem elhanyagolható mértékben drágult.
Persze az állam továbbra sem ad szabad kezet a kiskereskedelmi üzleteknek az árak meghatározásában, a kötelezően előírt, augusztustól 15 százalékos akciózás vagy az aktuális beszerzési árhoz kötött fogyasztói ár mégis valósabb árszintet eredményezhet, mint amikor egy lassan két évvel ezelőtti időpontban reális árat kellett figyelembe venniük a boltoknak.
Az ársapka a kiskereskedelemben ugyan mindössze 11 termékcsoportot érintett (a 95-ös benzin, a gázolaj, a 2,8%-os UHT tej, a csirkemell filé és csirke far-hát, a sertéscomb, a tojás, a burgonya, a napraforgó étolaj, a kristálycukor, a finomliszt), a hatása mégis erőteljesnek bizonyult:
Az inflációt nem nyomta le, de hozzásegítette a Fideszt egy újabb választási győzelemhez, így azóta is rendületlenül okolhat a párt mindenki mást a drágulásért.
Miután az árstopokat kivezette a kormány, azonnal gondolkodni kezdett a rezsiemelés rezsicsökkentés új formáján. Energiaspórolásra ösztönzés helyett megint pazarlásra noszogatná a lakosságot az Orbán-kormány minap közzétett tervezetcsomagjának rezsireformáló intézkedése. Ebből kiderül, hogy mire költené azokat az európai uniós forrásokat, melyeket az EU szándéka szerint a zöldítés mellett hangsúlyosan az orosz energiáról való leválásra lehetne felhasználni. Ez a REPowerEU nevű program, mely még a koronavírus-krachra válaszul elindított helyreállítási programból nőtt ki, miután tavaly február végén Oroszország lerohanta Ukrajnát, és végképp sürgőssé vált a szakítás Moszkva szénhidrogénjeivel.
A koncepcióban eddig a legnagyobb visszhangot a rezsicsökkentés átalakítása verte. Ez arról szólna, hogy az okosmérővel felszerelt nagyfogyasztók, háztartások és mikrovállalkozások a jövőben új szerződést köthetnének az áramszolgáltatójukkal, mely értelmében részben dinamikus árképzéssel kínált áramot vehetnének.
Noha a várt uniós pénzek koránt sem biztos, hogy a közeljövőben megérkeznek hazánkba, Orbán Viktor azt állította, hogy irányításával hazánk képes lesz 2030-ra megduplázni jelenlegi GDP-jét, legalábbis forintban számolva.
Bár az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP – de ki akarná, hogy így menjen tovább?
Ráadásul az akkugyárak a GDP-adatokat javítani fogják, de minimum vitatható, mennyiben járulnak majd hozzá a „magyar gazdaság” „teljesítményéhez”.
Mindenesetre kormányunk eddig jól halad a 2030-ra kitűzött forintban számolt GDP-cél elérése felé, amit az is mutat, hogy a forint már hetek óta erősen gyengül. Az árfolyam ereszkedését azonban zuhanásba fordította, hogy jött az amerikai vízumbotrány.
Az Egyesült Államok kedden jelentősen korlátozta Magyarországról érkező emberek vízummentességét. A nagykövetség érvelése szerint bűnözők és csalók is érvényes magyar útlevelet szerezhetnek az egyszerűsített honosítási program miatt. A Belügyminisztérium reagált és „Joe Biden bosszúját” emlegette, amiért Magyarország nem adta ki a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok adatait.
A vízumszigorításról szóló hírek megjelenésével – így azoktól aligha függetlenül – a forint árfolyama jelentősen gyengült, az euróval szemben 387-ről 390 fölé, majd csütörtökre a heti mélypontján a 394-es szintet is átütötte, ami azt jelenti, hogy legutóbb márciusban volt ennyire gyenge az euróhoz képest a hazai fizetőeszköz.
A forint hetek óta tartó trendszerű gyengülésének – szakértők szerint – nincs igazából egy konkrét makrogazdasági oka, sokkal inkább az a helyzet, hogy a befektetők egy sor „kisebb”, de legalábbis nem újkeletű probléma miatt kockázatos helynek látják Magyarországot.
Vannak persze más problémák is: az idei központi költségvetés nem áll jól, de ez jó ideje tudható, ráadásul a hiány és az államadósság finanszírozásával ezzel együtt sincsenek gondok. A jövő évi költségvetés alapjai sem stabilak, de ezt már a tervezet beterjesztése óta tudni.
Hasonló a helyzet az uniós források befagyasztása körül, ez sem új fejlemény, és az EU nem kommunikált semmi újdonságot az elmúlt hetekben.
A sok változás közepette úgy tűnik valami nem változik. Halmokban állnak és egyre szaporodnak az illegális szemétlerakók az ország egész területén felbecsülhetetlen környezeti károsítást okozva. A brutális környezetszennyezés egyik oka, hogy az elmúlt években sokmilliárdos biznisz épült arra, hogy külföldről óriási pénzekért hulladékot szállítanak Magyarországra, amelyet itt feldolgozás céljából letárolnak. Miután a hulladékot akár éveken át idehordják, a feldolgozás sok esetben elmarad, a felelős cég pedig eltűnik.
Míg az utóbbi években elsősorban gumiabroncsokon alapulhatott az üzlet, óriási veszély, hogy lesznek, akik az akkumulátorhulladék lerakásában még ennél is nagyobb nyereséget szimatolnak majd. A probléma különösen azért aggasztó, mert a hatóságok sok esetben a bejelentések ellenére sem tesznek semmit, aminek az lehet az egyik oka, hogy állami szintig nyúlnak e biznisz szálai.
Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese szerint számos illegális gumilerakat Rogán Antal államtitkárának családjához köthetők.
Sok honfitársunk egyáltalán nem az Ausztriából behozott gumik illegális lerakásában látja a meggazdagodás kulcsát, hanem külföldi szerencsejáték oldalakon próbálja ki magát. Nem jó hír azonban számukra, hogy újabb kapukat zárt be a külföldi szerencsejáték-szervező cégek előtt az állam.
Július elsejétől ugyanis a magyarországi bankoknak automatikusan vissza kell utasítaniuk minden internetes átutalási és kártyás fizetési megbízást, amelynek a kódja arra utal, hogy külföldi szerencsejáték-szervezés áll mögötte. Egyelőre mégsem verik az asztalt dühös pókerjátékosok és megszállott sportfogadók, a szabályok ugyanis egyelőre kicselezhetők.
Ráadásul a játékosvédelem álszent leple alatt a kormány a legális szerencsejáték-szervezés szinte minden szegletét – és azok busás hasznát – gondosan becsatornázta az állami Szerencsejáték Zrt-hez, illetve a miniszterelnök bizalmát élvező üzletemberekhez.
HVG
