A szigorított ellenőrzés először csak augusztus 10-ig lesz hatályban.
A dán hatóságok szigorítják az ország határainak ellenőrzését az elmúlt időszakban történt Korán-égetések miatt, amelyek hatással vannak a közbiztonságra is – jelentette be a dán igazságügyi minisztérium csütörtökön. Svédország már kedden hasonló döntést hozott.
Iszlámellenes aktivisták Dániában és Svédországban is elégették és megrongálták az iszlám szent könyvének több példányát az elmúlt hónapokban. A megmozdulások felháborodást és tiltakozáshullámot váltottak ki a muzulmán világban, melynek során azt követelték, hogy Stockholm és Koppenhága tiltsa be a Korán-égetést.
„A dán hatóságok a mai napon arra a következtetésre jutottak, hogy immár szükség van arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk annak ellenőrzésére, hogy ki lép be Dánia területére, annak érdekében, hogy a jelenlegi konkrét fenyegetésekre válaszolni tudjunk” – fogalmazott a dán igazságügyi tárca közleménye. A szigorított határellenőrzés először csak augusztus 10-ig lesz hatályban.
„Az elmúlt időszak Korán-égetései, ahogy a biztonsági rendőrség is megerősítette, hatással voltak a mostani biztonsági helyzetre” – közölte Peter Hummelgaard dán igazságügyi miniszter közleményében.
A Dániába érkezők alaposabb és gyakoribb ellenőrzésével járó szigorított határellenőrzésre vonatkozó döntést Koppenhága azt követően hozta meg, hogy Stockholm már a hét elején hasonló intézkedés mellett döntött. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kedden jelentette be a szigorítást, miután a Korán-égetések miatt több fenyegetés érte Svédországot.
Szólásszabadság, moszkvai szál, NATO-csatlakozás
Mindkét kormány elítélte a Korán-égetéseket, és bejelentették, hogy új jogszabály elfogadását fontolgatják, amelyekkel megakadályozhatják a hasonló eseteket. A javaslat bírálói szerint azonban egy ilyen döntés korlátozná a szólásszabadságot, amelyet mindkét ország alkotmánya erőteljesen védelmez.
Erről egyébként Szijjártó Péternek más a véleménye, a magyar külügyminiszter egy január végi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva „baromságnak” minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. Szijjártó akkor azt is mondta, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor „lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie”.
A svéd NATO-csatlakozás egyébként Törökországon és Magyarországon múlik, itthon legutóbb július 31-én tett kísérletet az ellenzék arra, hogy előremozdítsák az ügyet, de az ebből a célból összehívott rendkívüli parlamenti ülésnapot a Fidesz bojkottálta. Az ülés ennek megfelelően határozatképtelennek bizonyult, megint nem lehetett szavazni a svédek NATO-csatlakozásáról.
A svédországi Korán-égetésnek van orosz szála is. Az iszlám szent könyvet felgyújtó, dán-svéd kettős állampolgár Rasmus Paludan egy Chang Frick nevű svéd újságíró tanácsára cselekedett, akiről kiderítették, hogy korábban az orosz Russia Today médiahálózatához tartozó Ruptly munkatársa volt. A könyvégetős demonstráció bejelentéséhez szükséges adminisztrációs díjat is Frick fizette ki Pauldannak. Utóbbit Frick nem is tagadta, azt viszont igen, hogy könyvégetésre bujtotta volna fel Pauldant.
Frick a múltban többször is megfordult Moszkvában, és rendszeres szereplője volt az orosz propagandamédia műsorainak. Ugyanakkor Frick állítja, 2014 óta nem áll munkakapcsolatban az RT-vel és az orosz törekvéseket sem támogatja már, sőt jelenleg ukrán menekülteknek segít és az ő számukra gyűjt pénzt.
HVG
