Valószínűleg nem – ez derül ki a BBC összeállításából, amely azt vizsgálja, hogy milyen hatása lesz a munkahelyekre a mesterséges intelligenciának, amely villámgyorsan változtathat a munkavállalók helyzetén, amint azt a színészek és forgatókönyvírók sztrájkja is mutatja Hollywoodban.
A cégek lenyelik a nyereséget, melyet a mesterséges intelligencia alkalmazása hozhat, és a munkavállalóknak csak csöpögtetnek egy keveset – jósolta Daren Acemoglu professzor, aki tanulmányt publikált erről Pascual Restrepoval a Massachusetts Institute of Technology egyetemen. “A béremelés, ha lesz is, nem áll arányban a termelékenység növekedésével, mert ennek hasznát a munkaadók lenyelhetik.”
Ugyanerre a következtetésre jutott Joe Biden amerikai elnök közgazdászokból álló tanácsadótestülete, mely az európai példákat vizsgálta. Az automatizálás komoly pénzt hozott a vállalatok részvényeseinek, de nem a dolgozóknak Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban. A kék galléros munkásosztály munkahelyeit fenyegetheti az automatizálás, vagyis kirúghatják őket illetve csökkenhet a munkaidejük, amely természetesen fizetéscsökkentéssel is jár.
Minél gyorsabban fejlődik a mesterséges intelligencia annál nagyobb a veszély – fejtegeti Acemoglu professzor a MIT-ről. Már önmagában az is veszélyt jelent, hogy sok munkahelyen a mesterséges intelligencia ellenőrzi az embereket: nem lazítanak-e? Kidolgozzák-e a teljes munkaidőt? Sok helyen már a mesterséges intelligencia ellenőrzi a termelékenységet, és meg is határozza a teljesítménybérezést.
Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem mindenben pótolja az embert, de a cégek mégiscsak ezt fogják választani, mert kevesebb vele a gond.
Veena Dubal, a University of California egyetem professzora egy tanulmányban kimutatta, hogy a mesterséges intelligencia ellenőrző funkciója miatt csökkent a munkavállalók bére. Tovább nőtt az egyenlőtlenség a munkavállalók között, mert minél feljebb állt valaki a munkahelyi piramisban, annál könnyebben védhette ki a mesterséges intelligencia ellenőrzését. Aki irányítja az egész mesterséges intelligencia-hálózatot az természetesen jól is járhat, hiszen növelheti a fizetését mondván: munkája pótolhatatlan.
Mások viszont úgy vélik: veszélybe kerül a hagyományos elit a munkahelyeken, mert kevésbé lesz rá szükség, hiszen a mesterséges intelligencia elvégzi a munkája jelentős részét. David Autor, a MIT egy másik professzora úgy véli, hogy nem lesz szükség egyetemi végzettségre a munkahelyi piramis felső részében, mert a mesterséges intelligencia segítségével a kevésbé iskolázott munkaerő is képes lesz betölteni a feladatot.
“A mesterséges intelligencia csökkentheti a szakértők hiányát a felső szinten” – érvel a MIT professzora, aki úgy gondolja, hogy “jelenleg hiány van az USA-ban orvosokból, informatikusokból, jogászokból, akik értenek a mesterséges intelligenciához, ezekre az állásokra eddig csak diplomások jelentkezhettek, de a jövőben – hála a mesterséges intelligenciának – növekedhet a jelöltek száma. Ha bejön ez a forgatókönyv, akkor azok a szakmák, amelyek eddig profitáltak a hiányból, megtelhetnek, és ennek következtében csökkenhetnek ott a bérek.
“Minden attól függ, hogy végül ki hozza meg a döntést“ – hangsúlyozza Acemoglu professzor.
* * *
Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
HVG
