Miközben Kanadában és Görögországban erdőtüzekkel küzdenek, a világ több pontján is extrém hőhullámokat kell elviselni. Gavin Schmidt, a NASA egyik vezető tudósa szerint a jelenségek egy irányba mutatnak.
Gavin Schmidt, a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének igazgatója szerint már most egyértelműen látni, hogy a július több száz, ha nem több ezer éve nem volt olyan meleg a Földön, mint amilyennek az idei alakul. Európát és az Egyesült Államok déli részét is rendkívüli hőhullám sújtja.
Schmidt egy megbeszélést követően jelentette be az eredményeket, ahová a NASA és más szervezetek klímatudósai kaptak meghívást. A szakember által elmondottakat támasztja alá az is, amit az idei nyáron tapasztalhatunk: amellett, hogy példátlan mértékű forróság van Európa déli részén, Görögországban és Kanadában is óriási erdőtüzek tombolnak. Eközben a világ más részein a monszun okoz pusztító árvizeket, az Egyesült Államok déli és nyugati részein pedig hőmérsékleti rekordok dőltek meg.
Schmidt szerint bár sokaknak hirtelen változásnak tűnhet, amit idén tapasztalnak, valójában nincs benne meglepő újdonság: az elmúlt évtizedekben egyre rosszabb és rosszabb lett a helyzet, és folyamatosan emelkedett a hőmérséklet – emlékeztet a The Guardian.
© MTI / EPA / EFE / Biel Alino
Schmidt szerint a nagy hőség növeli annak az esélyét, hogy 2023 legyen az eddigi legforróbb év a bolygón. A szakember hozzátette, bizonyos modellek ennek lehetőségét 50 százalékra becsülik, más modellek viszont már 80 százalékig biztosak ebben.
A tudósok arra számítanak, hogy 2024 még forróbb lehet az El Niño jelenség miatt. A 2014-től 2016-ig tartó utolsó nagy El Niño-jelenség minden évben hozzájárul a globális hőmérsékleti rekord megdöntéséhez. A mérések kezdete óta 2016 a Föld valaha volt legmelegebb éve.
A szakember kiemelte: több olyan kezdeményezés is van már, amely segíthet a kormányoknak enyhíteni a klímaválságot, és felkészülni annak hatásaira. A globális felmelegedés jelenlegi motorja egyértelműen a fosszilis energiahordozók elégetése.
A NASA legújabb kezdeményezése egy 25 műholdból álló konstelláció, amely folyamatosan figyeli a Föld éghajlati adatait, és valós időben teszi azt elérhetővé. Emellett olyan projektek is futnak, amelyek a légszennyezést, a metánkibocsátást, valamint a trópusi ciklonokat és hurrikánokat követik nyomon. Mint mondták, az ügynökség célja a bolygó felmelegedését okozó szennyezés visszaszorítása, például alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást elérni a légi közlekedésben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
