Tusványoson beszélt először hosszabban Bóka János kinevezett EU-ügyi miniszter arról, mit tervez Magyarország arra az időszakra, amikor jövőre az Európai Unió Tanácsának soros elnöke lesz. Orbán Viktor egykori serpája félti az uniót a föderalista törekvésektől, és szerinte az EU túlságosan igazodik a G7-hez. Úgy véli, Ukrajnának és Moldovának puszta geostratégiai érdekből adta meg az EU a tagjelölti státuszt, ami egy jogos politikai álláspont, csak akkor a többi tagjelöltet is ugyanígy kellene kezelni.
Úgynevezett „panelbeszélgetést” tartottak Tusványoson „Válságok kora” címmel, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Benkő Levente korábbi izraeli nagykövet, és Bóka János részvételével. Utóbbi az Európai Uniós Ügyekért Felelős Minisztériumot fogja vezetni augusztus elsejétől. Moderált: Faragó Csaba a Századvég Alapítványtól. A „beszélgetés” résztvevői egyenként más-más ügyekben nyilvánultak meg, így tulajdonképpen három egymástól független rövid interjút hallhatott, aki a tábornak ebbe a sarkába tévedt péntek kora délután.
Bóka 2021 óta európai uniós ügyekért felelős államtitkár, majd miniszterelnöki biztos, a kormányfő serpája lett: ő kísérte el a brüsszeli csúcsokra Orbán Viktort, ott volt minden megbeszélésen. Azután lett miniszter, hogy Varga Judit, aki korábban az igazságügy mellett az uniós ügyekért is felelt, kérte a felmentését, hivatalosan azért, mert szeretné kipróbálni magát az Európai Parlamentben. Az igazságügyet Tuzson Bence, Rogán Antal korábbi államtitkára kapta, ő csütörtökön szólalt fel Tusványoson. Föderalizmus és a G7 befolyása az EU-ra
Bóka azzal indított, hogy neki mindenről az Európai Unió jut eszébe, ezért erről is fog beszélni. Szerinte már az alapító atyák is úgy gondolták, az EU válságok és azokra adott reakciók története, és ezzel ő is egyetért. Azonban azt látja, az EU egyre inkább föderatív jelleget ölt, mert az uniós intézmények a válságokat arra használják, hogy a rendszer ezen elemeit erősítsék. Teszik mindezt arra hivatkozva, hogy a tagállamok önállóan képtelenek lennének a felmerülő válságokat menedzselni.
Bóka szerint azonban a tagállamok éppen azért nem képesek a válságokat kezelni, mert az egyre szélesebb uniós jogalkotás megfosztja őket az ehhez szükséges képességeiktől. Szerinte lehet arról vitatkozni, hatékony-e vagy sem az unió válságkezelése, de az biztos, hogy mindig újabb és újabb hatásköröket juttat az EU-s intézmények kezébe. A COVID-járvány kezelésében, a gazdasági válság kezelésében az EU nem volt sikeres, de új jogosítványokat szerzett – „a föderatív projekt szempontjából megerősödve került ki”.
A kinevezett miniszter szerint a G7-csoport rendkívüli módon megerősödött a háború alatt, a fontos döntések az ő találkozóikon születnek, ahol az EU-t a Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke képviselik. Bóna azt látja, hogy az EU a G7-hez igazodik, „a G7-es mandátum végrehajtójaként szolgálnak” az Európai Unió intézményei, például az Oroszország elleni szankciók tekintetében.
Kétfajta bővítéspolitika
Bóka az Európai Unió bővítéséről elmondta, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozása a geostratégiai biztonság és gazdasági szempontból is az unió érdeke, ha nem tesz ezért, az érdekei ellen cselekszik. Azonban a háború miatt már nemcsak a Nyugat-Balkán, hanem Ukrajna, Moldova, és akár Georgia csatlakozásáról is szó van.
A kérdés szerinte az, hogy a bővítés módszertana ettől megváltozik-e. Eddig a csatlakozás egy értékeken alapuló, részletesen szabályozott, és a tárgyalások esetleges előrehaladásával egyre részletesebb, hosszú, bonyolult, adminisztratív jellegű folyamat volt.
A keleti szomszédok esetében más a helyzet. Bóka azon a véleményen van, hogy az Európai Uniónak Ukrajna vagy Moldova felvétele egy geostratégiai projekt, a jogállamiság, a társadalmi problémák, a gazdaság nem számít, egyszerűen politikai érdeke ezeknek az országoknak a csatlakozása. Hangsúlyozta, hogy ez egy teljesen valid poltikai felfogás, csak akkor vitassuk meg (mármint az uniós tagállamok) és döntsük el. Ha pedig döntés született, alkalmazzuk ugyanazt a szempontrendszert mindenkivel szemben: „Kidobjuk-e a kukába az eddigi eredményeinket, és akkor mostantól ez csak politika?”
A leendő EU-ügyi miniszter szerint ha Ukrajna felvételt nyer az unióba, vagy akár csak közelebb kerül a belső piachoz, teljesen megváltozik az EU természete. Ukrajna csatlakozása a feje tetejére állítaná a kohéziós támogatások rendszerét, a közös mezőgazdasági politikát, „néhány tagállamot leszámítva mindenki nettó befizetője lenne az Uniónak”. Szerinte ez is lehet poltikai álláspont, csak meg kell beszélni, mert jelenleg nagyon korai fázisban van az erről való gondolkodás, és Ukrajna vagy Moldova csatlakozásának hatásairó „nem látunk adatokat, modelleket”. Bóka elismételte a magyar kormány álláspontját, miszerint ha Ukrajna közelebb akar kerülni az EU-hoz, akkor annak közös értékeit is magáéve kell tennie, beleértve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását is.
Magyarország: az Európai Unió Tanácsának soros elnöke
2024 második felében Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, mint Bóka elmondta, különleges helyzetben, ugyanis közvetlenül az elnökségünk előtt tartják az európai parlamenti választásokat, ősszel pedig új bizottsági elnököt választanak a tagállamok, „reménykedünk, hogy a Bizottság még ’24-ben feláll”.
Elmondta, hogy az elnökség ideje alatt lehetőségünk nyílik az újonnan felálló Bizottság prioritásainak alakítására, és kiemelte: Magyarország minden, az elnökséggel járó feladatot „lojális, neutrális módon” tervez kezelni. Budapest központi célja az elnökséggel az Európai Unió „globálisan csökennő versenyképesség erősítése lesz”. Szerinte a regionális felzárkóztatás (a kohéziós politika) nem ellentétes a versenyképességgel, ezt tervezik erősíteni, ráadásul nekünk nyílik lehetőségünk a kohéziós politika félidei felülvizsgálatará; bízunk benne, hogy az a jelenlegi célkitűzések mentén tud folytatódni.
Ezen felül a migrációs együttműködés megerősítését tervezzük az olyan, konszenzusos kérdésekben, mint a határvédelem, az együttműködés harmadik országokkal, és a migráció kiváltó okainak megelőzése. Továbbá érdemi előrelépéseket szeretnénk elérni a bővítés terén. Szeretnénk kiemelten foglalkozni az Unió előtt álló demográfiai kihívásokkal, melyek kezelése jelenleg főleg tagállami hatáskörben van – „amivel semmi baj nincs” –, de az uniós szintű eszmecsere, koordináció fontos lenne Bóka szerint, különösen azokon a területeken, ahol lehet közösen fellépni, mint a nyugdíjkérdés, a szociális ellátórendszerek kérdése, valamint a gyéren lakott régiók megtartó ereje. Mint elmondta, azt szeretnénk elérni, hogy a családvédelem is kaphasson érdemi európai uniós támogatást, ne csak azok a tagállamok, akik legális migrációval akarják kezelni a demográfiai kihívásokat.
HVG