Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoportja számítógépes modellezéssel tanulmányozta a Jupiterrel rezonanciában Nap körül keringő aszteroidák keletkezési mechanizmusát, miközben két új rezonáns aszteroidacsaládra is bukkantak a tudósok.
Mint közleményében az ELTE kifejti, a Jupiter és a Mars közti aszteroidazóna eltérő rezonanciájú családjainak a keletkezése még nem teljesen ismert. Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoport tagjai, Slíz-Balogh Judit, Horváth Dániel és Horváth Gábor a Nap-Jupiter rendszer 3 dimenziós félanalitikus égi mechanikai modelljének számítógépes szimulációjával vizsgálták a Jupiterrel n:m rezonanciában (vagyis amíg a Jupiter n-szer kerüli meg a Napot, addig az aszteroida m-szer) a Nap körül keringő aszteroidacsaládok egy lehetséges új befogási mechanizmusát.
A Nap-Jupiter rendszer stabil L4 Lagrange-pontja körül elhelyezett 1 CSE (Nap-Föld távolságnyi) sugarú gömbből befogott részecskék síkbeli vetületi képe a Jupiter 7000 keringése után. A különböző színek a Jupiterrel különböző n:m középmozgás-rezonanciában lévő részecskecsaládokat jelölnek oly módon, hogy amíg a Jupiter n-szer kerüli meg a Napot, addig a részecske m-szer.
© ELTE / ELKH
A Jupiter jelenlegi pályája mentén befogott részecskék számát és pályáját a Jupiter 7000 keringéséig követték. Arra bukkantak, hogy a trójai és görög aszteroidacsaládokon túl (amelyek 1:1 rezonanciában vannak a Jupiterrel) a 4:3, 4:5, 3:4, 2:3, 5:8, 4:7 és 5:9 rezonanciájú aszteroidák is eredhetnek a stabil L4 és L5 Lagrange-pontok környékéről, valamint az instabil L3 pont és a Jupiter pályája egyéb tartományaiban befogott részecskékből.
Találtak még két új, eddig ismeretlen rezonanciacsaládot is, amelyek a Jupiterrel 4:5 és 3:4 rezonanciában keringenek a Nap körül. Az utóbbiakban csillagászok még nem figyeltek meg egyetlen aszteroidát sem.
Érdekes eredménynek számít, hogy három-, négy-, ötszög és lópatkó alakú rezonáns aszteroidapályákat is kimutatott a számítógépes modellezés – írják.
A „gravitációs pásztorként” működő Nap körül keringő Jupiter pásztorkutyaként terelgeti gyakran szabályos geometriai alakú pályákra a Nap körüli aszteroidákat, miáltal gravitációs védőpajzsot vonva megóvja a belső Naprendszer bolygóit és holdjait a Jupiterétől nem nagyon eltérő sebességgel a külső övből jövő aszteroidáktól.
Az eredményekről szóló tanulmány a Nemzetközi Asztronautika Akadémia hivatalos periodikájában, az Acta Astronautica folyóiratban jelent meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
