De mi az a lényegességi vizsgálat?

Interjú Peter Gazikkal, a Yettel vezérigazgatójával ESG-ről, fenntarthatóságról, rövid és hosszú távú célokról.

Az ESG néhány éve még csak a legtudatosabb cégek szótárába került be, ma viszont már nagyítóval kell keresni azokat a vállalkozásokat, ahol ne alakítanának ki saját stratégiát. A Yettel ezen a téren régi motorosnak számít, hiszen már évekkel ezelőtt integrálta ezt a működésébe.

Ugyan az ESG stratégia kialakítása, ahogy sok más nagyvállalat esetében, viszonylag friss történet nálunk is, de nem állunk rosszul, hiszen a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységünk nem újkeletű; a vállalati kultúra fontos része, a munkavállalóink hisznek benne. Hosszú évek óta fontos aspektus a vállalat életében, ami azt is magával hozza, hogy időközben rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk.

A regionális ESG-stratégia kialakításával szintet léptünk, úgy véljük, ez lesz a fenntarthatóság biztosítéka hosszú távon is. Az ESG egy eszköztár, egy keretrendszer, amelynek a segítségével jól mérhetők és összehasonlíthatók a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységek. Mi négy pillért határoztunk meg a stratégiánkban: a technológiát a fenntarthatóságra használjuk, csökkentjük a környezetre gyakorolt esetleges káros hatásunkat, az embereket helyezzük a középpontba a kollégáink és az ügyfeleink tekintetében is, továbbá mindezt átlátható és transzparens módon tesszük.

Fenntarthatósággal foglalkozni sokáig inkább trendinek számított, ma már azonban komoly elvárást jelent. Meggyőződésünk szerint az a célravezető, ha az ESG üzleti érdek, és nem csupán a vállalatvezetők, dolgozók jószándékán múlik. A fenntarthatóságba való invesztálás nemcsak költséget, hanem bevételt és profitlehetőséget is jelent – ez egy fontos szemléletmódváltás az eddigi megközelítéshez képest. Ez azt is jelenti, hogy súlyos anyagi következményei is lehetnek annak, ha egy vállalat nem invesztál az ESG-be. Ugyanakkor fenntarthatóságról nem beszélhetünk akkor, ha a befektetők jövedelmezőségi elvárási nem teljesülnek.

Mindezek egy vállalat értékét is meghatározzák; de a megjelenő új EU-s direktívák is azt segítik elő, hogy ne csak a pénzügyi eredmények, hanem a fenntarthatósági teljesítményünk alapján is mérjék, értékeljék az egyes cégeket.

A telko piac egy hosszú távra tervező iparág, ez a szemléletmód jól passzol az ESG filozófiájához is, amit szintén csak hosszú távra lehet megtervezni. Maga az iparág is segíti a fenntarthatóságot, az 5G-technológia pedig jelentősen csökkenti az egy egységnyi adat átviteléhez szükséges energia mennyiségét.

Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek ennyi idő alatt, illetve hogyan befolyásolta a cég működését az ESG-fókusz kialakítása?

Még koncentráltabban és strukturáltabban foglalkozunk a fenntarthatóság kérdésével, a fenntarthatóság pedig ezáltal jobban mérhető. Komoly vállalásokat is tettünk; hogy az ESG mindhárom területéről említsek egy-egy példát: a PPF Telecom Groupon keresztül csatlakoztunk az SBTI-hoz a CO2-kibocsátás tekintetében, a fogyatékkal élő személyek munkahelyi integrációjára tettünk vállalást, és minden munkavállónk részt vesz a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati képzéseken.

Ma már megszokott, hogy a fenntarthatóság sztenderdjei szerint épülnek az irodaházak, de 14 évvel ezelőtt, amikor a törökbálinti székházunk épült, még Közép-Európa egyik legnagyobb környezettudatos beruházásának számított. Az épületre ma is büszkék vagyunk, szép jelképe annak a szemléletmódnak, amely szerint hosszú évek óta működünk.

Az ESG-stratégia kialakításakor mire kell odafigyelni, hogy az abban megfogalmazottaknak valós, pozitív hatása legyen, és a cég elkerülje a greenwashing csapdáját?

Az ESG sok helyen egyelőre egy kötelező feladat, nálunk azonban a fent említettek miatt abszolút prioritást élvez. Mivel hosszú távra szól, ezért a kialakítása során is alapos mérlegelésre volt szükség, hogy valóban azokra a területekre fókuszáljon a vállalat, ahol valós változást tudunk elérni. Mivel a területtel kapcsolatos uniós szabályok egyre szigorúbbak, ezért előbb-utóbb már egyre szűkebb lesz a greenwashing lehetősége.

Mikor kedték el a vállalatnál formába önteni az ESG-stratégiát?

A hosszú évek óta fennálló fenntarthatósági szemlélet két évvel ezelőtt kezdett ESG-stratégiává alakulni. Fontos volt, hogy a pénzügyi befektető tulajdonosunk is fontosnak tartja, és határozott elvárásokat fogalmaz meg vele kapcsolatban, tehát nem azon múlik, hogy valakinek van-e kedve csinálni, hiszen akkor sokkal kisebb eséllyel lehetne megvalósítani a terveket.

Nyilván egy vállalat nem tud minden problémára megoldást hozni, ezért egy lényegességi vizsgálat során ki kellett választani a kulcsfontosságú ügyeket, de persze azt is meg kellett nézni, hogy mit vár el a piac. Első lépésként tehát lényegességi vizsgálatot végeztünk, és ennek eredményeképp határoztuk meg azokat a területeket, amelyekkel a stratégiában foglalkozunk. Ez azért fontos, mert olyan stratégiát alkottunk, ami reális, hogy meg tud valósulni, és olyan területeket határoztunk meg, ahol valódi változást tudunk elérni.

A Yettel jelenleg 2028-ig tartó ESG stratégiája van, ami kijelöli a vállalat céljait. Mennyire rugalmas ez a stratégia, mennyire tud alkalmazkodni az esetleges előre nem látható változásokhoz?

Az ESG egy gyorsan és dinamikusan változó terület, és mi is igazodunk a nemzetközi elvárásokhoz, ugyanakkor fontos, hogy egy ESG-stratégiát nem lehet rövid távra tervezni. A hosszú távú stratégiának pedig épp az a célja, hogy ne lehessen egyik napról a másikra megváltoztatni.

A már meglévő célokat eltörölni nem nagyon lehet, de az idő közben felmerülő kérdésekre és kihívásokra reagálnunk kell. Tehát ha a körülmények úgy kívánják, van benne rugalmasság, de az, ami már belekerült, benne marad. Ez azért is különösen fontos, mert a stratégiában megfogalmazottak transzparensek és számon is kérhetők.

A vállalat célul tűzte ki a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, így támogatja bizonyos csoportok társadalmi integrációját és a digitális oktatást. Hogyan tudja a Yettel támogatni a magyar oktatási rendszert és a tanárokat?

Már sok évvel ezelőtt arra jutottunk, hogy nem halat kell adni, hanem halászni kell megtanítani az embereket. Ennek a szemléletnek a jegyében 2015 óta működik a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli, amely évről-évre organikusan növekedett, így ma már közel 130 iskola és többszáz pedagógus a tagja. A program komplex módon igyekszik támogatni a digitalizációra nyitott intézményeket és tanárokat. Fontos, hogy rajtuk keresztül egy sokkal szélesebb társadalmi réteget, a diákokat tudjuk elérni, és elérhetővé tenni számukra a digitalizáció által nyújtott lehetőségeket.

Abban hiszünk, hogy a digitalizáció oktatásban való jelenléte segíti a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, a szociálisan hátrányos helyzetűek felzárkózását. Ehhez persze felkészült tanárok és nem utolsó sorban szülők is kellenek.

A programunk fontos eleme a tudatos és biztonságos internethasználatra való felkészítés, hiszen az egyre elterjedtebb internethasználat veszélyeket is rejthet, így erre is úgy kell felkészíteni a gyerekeket, mint ahogy eligazítjuk őket a biztonságos közlekedés útvesztőjében.

A Yettel folytatja 5G hálózata kiépítését az energiahatékonyság és a pozitív társadalmi hatások kiaknázására. Azonban egy 5G-hálózat üzemeltetése rengeteg energiát igényel. Hogyan lehet összehozni ezt a két, látszólag egymásnak ellentmondó dolgot?

Ezt a megállapítást szeretném pontosítani: a hálózatfejlesztéssel és az 5G-vel ugyanazt az adatmennyiséget sokkal energiahatékonyabb előállítani, tehát az 5G fajlagosan energiatakarékosabb, mint a hagyományos 2G-, 3G- és 4G-hálózatok.

A „zöld” átállás megújuló energia felhasználásával tud megvalósulni. Az ESG-stratégiánknak is fontos része ez, amelyre részletes tervet alakítottunk ki. Fontosnak tartom, hogy az energiahatékonyság versenyképességi kérdés is, tehát befektetés szükséges hozzá, viszont hosszú távon forintosítható, jól látható a megtakarítás, a megtérülés.

Ahogy korábban is említettem, önmagában a telekommunikáció egy olyan terület, ami segíti a fenntarthatóságot – gondoljunk csak a távoli munkavégzésre vagy az egyenlőtlenségek csökkentésében való szerepére. Az energiafelhasználással kapcsolatban pedig fontos kiemelni, hogy nem csak magunkra, de a legnagyobb beszállítóinkra is gondolunk.

Hogyan képes egy ekkora méretű vállalat szavatolni az ellátólánca etikus működését?

Tiszta, átlátható és korrekt üzleti elvrendszerünk nem csak belső működésünkre terjed ki, de meghatározza beszállítói kapcsolatainkat is. Irányelvünk az, hogy olyan beszállítókkal dolgozzunk együtt, akik a PPF Telecom Groupéval azonos társadalmi és környezetvédelmi normákra törekszenek.

Ez egy folyamatos fejlődési pályát jelent. A következő 12–24 hónap során beszállítói kötelezettségvállalási tervet dolgozunk ki, amely meghatározza a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott párbeszéd irányelveit és eljárásokat az éghajlatváltozással, a környezettel, az etikával, az egészséggel, a biztonsággal és a termékkezeléssel kapcsolatos értékrendünk összehangolásáról.

Eddig a fenntarthatóság és az ESG sok nagyvállalatnál kizárólag reputációs kérdés volt, de az EU-s direktívák alapján hamarosan kötelezettség lesz, és előbb utóbb a kis-és közepes vállalatokat is érinteni fogja. A beszállítói értékláncra is vonatkoznak majd a standardok, így ez már versenyképességi kérdés is lesz.

A Yettel 2021-es fenntarthatósági jelentésében célul tűzte ki, hogy a menedzsment 100, a munkavállalók legalább 75 százalékos részvételi arányt érjenek el a kötelező fenntarthatósági képzéseken. A hasonló céges továbbképzéseknek milyen a hatékonysága, mennyi marad meg az ott tanultakból a résztvevőkben, és ez mennyiben segíti a cég fenntarthatósági céljainak elérését?

Az ESG fontos része a G betű, azaz a vállalatirányítási szempontok és folyamatok. Ezekben többek között úgy lehet eredményt elérni, ha az adott vállalat dolgozói is tudják és értik, hogy mik a hosszú távú működés szempontjai, feltételei.

Kollégáink többféle képzésen is részt vesznek, hiszen elkötelezettek vagyunk az élethosszig tartó tanulás és szakmai fejlődés iránt. A munkatársaink fejlődésének biztosítása érdekében olyan teljesítményértékelési rendszereket alakítottunk ki, amelyeken keresztül dolgozóink rendszeres visszajelzést kaphatnak egyéni teljesítményükről. Ennek segítségével egyéni célokat tűzünk ki munkavállalóink számára, amelyet év közben folyamatosan nyomon követünk. Ez a folyamat segíti a munkavállaló lehetséges karrierútját, és méri a valós teljesítményét.

A fenntarthatósági kérdéssekkel kapcsolatban fontos, hogy a kollégák is sajátjuknak érezzék ezt a témakört, legyenek elkötelezzetek iránta. Úgy tapasztaljuk, hogy a vállalati célok eléréséhez a kollégák hozzájárulása is nagyban segít. Ennek érdekében különböző fenntarthatósági képzéseket szervezünk: ESG képzést, egészség-, biztonság- és környezetvédelemi képzést, akadálymentesség képzést, kiberbiztonsági-, adatvédelemi-, valamint megfelelőségi- és etikai képzéseket.

Milyen felelőssége van napjainkban egy telekommunikációs cégnek a környezet, a fenntarthatóság és a társadalom szempontjából?

Mostanra már sokakban tudatosodott, hogy végesek az erőforrásaink, és másfajta működési módokat kell találni, amennyiben azt szeretnénk, hogy az unokáinkra is egy élhető világot hagyjunk. Mindannyian felelősséggel tartozunk azért a szűkebb és tágabb környezetért, amelyben élünk, és mindenkinek meg kell tanulnia másként élni. Ebben a nagyvállalatoknak is fontos a szerepe, akiknél bár a profitszerzés a fő cél, a cég irányításának meghatározó döntéseit az emberi, fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok is erősen dominálják – hiszen mindenki családban, gyerekekben, unokákban is gondolkozik. Irányváltásra van szükség, és a vállalatoknak is feladata, hogy a világ problémáinak, kihívásainak a megoldásaiban részt vegyenek.

Az elmúlt időszakban nekem vezetőként sem volt egyszerű dolgom, és felelős vállalatként is rendkívüli nehézségekkel szembesültünk. A járvány, a szomszédunkban zajló háború, az energiaválság és az infláció olyan körülményeket teremtett, amelyek sok szempontból kihívást jelentettek számunkra. De büszkén mondhatom, hogy ezek mindegyikére rugalmasan és gyorsan reagáltunk, és sikerült a fenntarthatóság elvei mentén kialakított megoldásokat találnunk.

Egy vállalat akkor tud hatékonyan segíteni, ha leginkább a saját területén meglévő tapasztalatát tudja az egyes társadalmi csoportok hasznára fordítani. Amikor segítségnyújtásról van szó, mobilszolgáltatóként a leginkább hatékony segítség a mobil-internet és a hanghívás, illetve sok esetben az ehhez szükséges mobileszközök (pl. telefon, router), amelyeket adományként nyújtunk, általában karitatív szervezeteken keresztül.

A tartalom a Yettel megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu nem vett részt.

HVG