Magyarországon az átlagnál kevésbé elfogadóak, pedig a többség szerint jó hatással vannak az országra az itt letelepedők.
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
A menekültek világnapja alkalmából publikálta friss kutatását az Ipsos közvéleménykutató, amelyből kiderült, a felmérésben részt vevő 29 országban átlagosan a lakosság 74 százaléka támogatja a háború elől menekülők befogadását. A megkérdezettek harmada állította azt, hogy az elmúlt egy évben személyesen is segített valamilyen módon menekülteken.
Bár világszerte magasnak mondható a támogatottság, az is látható, hogy az előző évhez képest romlottak a mutatók, az Ipsos kutatói szerint ez betudható az orosz-ukrán háború hatásának. Bár 80 százalék gondolja, hogy a már országában lévő menekültek maradhatnak hosszabb távon, abban már megosztott a társadalom, hogy befogadjanak-e újabb embereket. A befogadást ellenzők leggyakoribb érvei között szerepel, hogy bizalmatlanok azzal szemben, valóban rászorulnak-e a menekült státuszra az igénylők, valamint kétségek merülnek fel a sikeres integrációval szemben is.
A magyarok 37 százaléka nyilatkozta azt, hogy a már az ország területén élő menekültek maradását támogatja, de továbbiakat nem fogadna be, 40 százalék engedné be őket továbbra is, 23 százalék pedig kiutasítaná az itt élőket (és nem is engedne be másokat). Mindeközben 62 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy a menedékkérők pozitív hatással vannak az országra, ahol letelepednek, ezzel Magyarország jóval a 45 százalékos világátlag fölött van.
Hasonló azoknak az aránya, aki támogatja, a háború elől menekülők befogadását (63 százalék), ez azonban jócskán elmarad más országok statisztikáitól, ráadásul nyolc százalékkal esett vissza a támogatottság az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
